Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Szovák Kornél: A győri ferences őrség (custodia) XIV. századi történetéhez / 11–17. o.

SZOVÁK KORNÉL A győri ferences őrség (custodia) XIV. fzázr.di történetéhez A középkori Magyar Királyság (Regnum Hungáriáé) egykori területén az első világháború után létrejött nemzeti államokban az utóbbi időben örvendetesen fellendültek a forráskiadási munkálatok.

1 Az utódállamoknak mai területük középkori előzményeit illető forráskiadványaiban gyakran találhatunk fontos, a hazai kutatásban jelentőségükhoz képest kellően ki nem aknázott tényeket, adatokat. Egy ilyen adatra szeretnénk dolgozatunkkal a figyelmet ráirányítani, mely jelentős adalékkal szolgál a győri ferences őrség (custodia), a győri ispáni tisztség, így Győr város történetéhez. V. Sedlák regesztagyűjteményének nemrégiben megjelent második kötetében, (1320) június 30—július 5-i kelettel a következő tartalmi kivonatot találjuk: „János testvér, győri (Iauriensis) őr Benedek bánnak, győri ispánnak ír a győri egyház káptalanjának szükségleteit illetően és hozzáteszi, hogy »a többi szükséges dolgokat pedig melyek a fentebb említett káptalanra tartoznak, jegyzékben elküldtem néktek dévényi várnagyotok általa. íródott Bánhidán, a Péter és Pál apostolok nyolcada közé eső szerdán." Az apparátus szerint az oklevél hátlapján, ugyanezen kéz írásával a következők olvashatók: „A nagyságos férfiúnak, Benedek bán úrnak, győri ispánnak stb."

2 A kivonat alapján a kutató joggal várhatná, hogy a teljesebb szöveg ismeretében a győri káptalan történetét illető tények birtokába jut, még akkor is, ha szokatlan szerénységnek tűnik egy káptalani úrtól, főleg egy dignitástól a fráter intituláció. Elsősorban is egy eleddig ismeretlen győri őrkanonok (custos) személyét ismerheti meg, s talán a káptalan világi kapcsolatait illetően is kiderül valami a címzett segítségével.

3 Mint láthattuk, az oklevél évi keltet nem tartalmaz. A kivonat publikálója az oklevél hátlapján talált kései feljegyzés (cir. 1320) alapján sorolta a regesztagyűjteményben elfoglalt helyére. Néhány időrendi megfontolás alapján az oklevél éves dátumát azonban pontosan meg lehet határozni. A publikáció apparátusából kiderül az is, hogy az oklevél anyaga papír, ezzel kizárható a XIV. századnál korábbi keltezés lehetősége.'

1 írása viszont bizonyossággal elárulja, hogy az 1400-as évek elejénél nem lehet későbbi. Ezek után a szövegben szereplő személyek — véleményünk szerint — legismertebbikét kell vallatóra fognunk, a címzettet, Benedek bánt. Első megközelítésre a címzett kétségkívül azonos Döbröntei Himfi (Pál fia) Benedekkel, Lajos király kedves emberével.

5 Himfi Benedek 1343-ban tűnik fel a forrásokban. Hivatali pályafutását 1352 végén kezdi, mikor is a királytól megkapja Somló várának honorját. Ekkoriban udvari vitézként, udvari lovagként emlegetik. 1358 márciusától 1359 májusáig pilisi ispán és a visegrádi vár várnagya. 1358. november 20-án komáromi ispáni tisztéről hallunk. 1360 11