Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - HÍREK - Gazdag István: Iratbegyűjtés, 1988: Hajdú-Bihar megyei tapasztalatok / 103–104. o.

Iratbegyűjtés 1988 Hajdú-Bihar megyei tapasztalatok A Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának 47. §-a a levéltári anyag gyarapításának a következő területeit jelölte ki: iratátvétel, iratvásárlás, ajándékozás, valamint öröklés, beszolgáltatás, csere, saját előállítás, letét, levéltári kezelésbe véteL A levéltári anyag gyarapításának fő területe az iratátvétel. A szakirodalomban elvétve találunk e témakörre vonatkozó ismereteket. Szabó István „A magyar levéltárvédelem kérdése" c. alapvető tanulmányában az iratátvételt „ ... a levéltárvédelemnek általában ideális végső eélja"-ként minősíti, a lebonyolítás „csupán a technikai szervezés kérdése". A neves történész-levéltáros fenti véleményét a harmincas évek elején az államigazgatástól való iratátvétel kapcsán fogalmazta meg. Az elmúlt közel hat évtized alatt változott a helyzet. Az iratátvétel csak akkor lehet a levéltárvédelem „ideális célja", ha a levéltári raktár, ahova az anyag kerül, alkalmas iratanyag tárolására. Az iratanyag beszállítása pedig korántsem tekinthető egyszerű technikai szervezésnek. Az iratátvétel 19884)an komoly feladat elé állította levéltárunkat. Az előzményekről csak annyit, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár hosszú évek óta küzd raktárhiánnyal. Átmeneti megoldást jelentett az 1980-ban Hajdúböszörményben megnyitott fióklevéltár, amely induláskor kb. 700 ifm. anyag biztonságos őrzésére, feldolgozására adott lehetőséget. A nyolcvanas évek közepére a megyei levéltár ismét súlyos raktári gondokkal küzdött. A fenntartó megyei tanács, mivel új levéltár építésére —• amely a levéltár komplex fejlesztésének egyedüli útja — nem volt lehetőség, átmeneti raktárakat bocsátott rendelkezésünkre, hogy ezzel elhárítsa a fenyegető működési zavarokat. 1986-ban a megyei tanács vezetői úgy döntöttek, hogy a szocialista kori anyag védelme, begyűjtése érdekében további raktárt kell biztosítani a levéltárnák. E határozat eredményeként 1988-ban egy közepes fióklevéltár nagyságú, korszerűen berendezett raktár kialakítása vált lehetővé. Levéltárunk e kedvező helyzetben tervszerűen kimunkált iratbegyűjtési program alapján kívánta megszervezni a szervektől az iratátvételt. Felhívással fordultunk a megyében lévő iratképző szervekhez, hogy az átadásra váró történeti értékű iratok egy részét adják át a levéltárnak. Elsősorban azokat a szerveket kerestük meg, amelyeknek eddig nem volt anyaguk a levéltárban, illetve csak az ötvenes évek elejéről adtak át csekély mennyiségű iratot. A megkeresett vállalatok, intézmények nem teljes névsora: építőipari vállalatok, tervező vállalatok, állami gazdaságok, Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Baromfifeldolgozó Vállalat, AGROBER Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Vállalat, MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat, Finommechanikai Vállalat, HAJDŰ VOLÁN, Ruhagyár, Tejipari Vállalat, Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, Alföldi Vendéglátó Vállalat, XIII. Autójavító Vállalat, Kötöttárugyár, Közúti Igazgatóság, Zöld Sándor Kórház, Do103