Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - KILÁTÓ - Barta László: A spanyolországi hungarica-kutatás története / 76–84. o.

illik a felsorolt, tulajdonképpen technikai jellegű munkák nélkül nem lehet megrendelni a másolást. Az I. Patronato Reál fondból egy 1523-ból és egy 1528­ból való érdekes és talán ismeretlen dokumentumot választott ki, a II. Secre­taría de Estado fond 1528-tól 1597-ig terjedő 635—704. iratcsomóiból pedig 109 iratot jelölt ki mikrofilmezésre. Ezek jórészt olyanok, amelyek itthon már meg­vannak valahol valamilyen másolatban: főként Don Guillén de San Clemente követi jelentései a 15 éves háború idejéből. Előkészítette mikrofilmezésre az Estado, legajo 8122 jelzetű iratcsomót is, amely a Rákóczi-féle levelezést tartal­mazza. Útijelentése a Levéltári Szemlében (1982/1. 131—136. pp.) jelent meg. Hungarica-jegyzéke és a mikrofilm-megrendelés a MOL Reprográfiai Osztályán van. Az 1982—1983. akadémiai év végén ismét Pap Gáborné utazott, most is el­sősorban kutatni. A madridi Királyi Történelmi Akadémia Könyvtárában át­nézte a Salazar y Castro-féle gyűjtemény jezsuita iratainak indexéből (Indice de los Papeles de Jesuitas) — ezt 1979-ben Muzsnai Lászlóné ajánlotta — az I. kötetet, megjelölt hét hungaricát, és úgy találta, hogy a további két kötet át­vizsgálásának nincs értelme. Átlapozta a „Régi fondók" (Sección de fondós an­tiguos) cédulaanyagát, és megtalálta a nándorfehérvári csata leírását. Az „Űj fondok" (Sección de fondos nuevos) cédulái alapján egy hungaricát jelölt ki mikrofilmezésre. Bő és részletes regesztát készített a Barta beszámolójában em­lített, 217 lapos anonim kéziratról is. Santiago de Compostelá-ban Barta értesülését ellenőrizte. Kiderült, hogy az téves: a magyarországi zarándokokról nincs feljegyzés. Viszont nyomára akadt, hogy Magyarországon is tisztelték Szent Jakabot a középkorban, s hogy a Szent László- és Szent Jakab-mondakörben bizonyos egyezések vannak. Simancasban Pap Gáborné folytatta a II. Secretaría de Estado fond feltárá­sát: az 1598—1611. közötti évekből a 705—709. iratcsomók hungaricáiról készí­tett regesztákat, szám szerint 149-et. Az I. Patronato Reál fondban további 9 hungaricát jelölt ki mikrofilmezésre az 1500—1629. közötti évekből. Mária ki­rálynénak, II. Lajos özvegyének végrendeletét xerox-másolatban hazahozta. Az államtitkársági fondban a magyarországi felszabadító háborúk iratait is ku­tatta az 1684. és 1686. évekből a 3926. és a 3928. iratcsomókban, ez utóbbit idő­hiány miatt csak félig nézte át. E két csomóban 36 hungaricát jelölt meg. Sevillában a Székesegyház Levéltárában (Archivo de la Catedral) nyomo­zott, és egy 1519-ből származó hungaricáról regesztát készített. A katedrális könyvtárában nem talált semmi érdemlegest. Pálma de Mallorca szigetén sem az ottani levéltárban (Archivo Histórico de Mallorca), sem a Székesegyház Levéltárában (Archivo de la Catedral de Mal­lorca) nem talált hungaricát. Egy kéziratos tanulmány lábjegyzetében fedezett föl egy az Aragón Korona Levéltárában őrzött magyar vonatkozású oklevelet, amely 1245-ben kelt, és Jolánta (Violante) magyar származású királynéval kap­csolatos. Pap Gáborné útijelentése ismét számos és fontos tájékoztatással könnyí­tette meg a későbbi kutatók dolgát, és a rövid idő által föltárt hungaricák száma is igen nagy. 1983 szeptemberében ismét Barta László utazott 30 napra. Munkaterve ez­úttal mellőzte a bizonytalan vállalkozásokat. A madridi Királyi Történelmi Aka­démia Könyvtárában őrzött Jezsuita iratok indexének II. és III. kötetét mégis­csak átnézte, és a II. index alapján a gyűjtemény 102. kötetében 6 olyan kora­beli sevillai és granadai nyomtatott újságot talált, amelyek a 15 éves háború magyarországi hadieseményeiről tudósítanak. A III. index valóban érdektelen volt. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom