Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - KILÁTÓ - Barta László: A spanyolországi hungarica-kutatás története / 76–84. o.

véltárakat, a területi levéltárakat, a kancelláriai levéltárakat, a központi kor­mány levéltárait, a tartományi levéltárakat, az igazságszolgáltatási szervek le­véltárait és az egyéb levéltárakat, sőt több-kevesebb részletességgel ezek anya­gát is ismerteti. A madridi kongresszus mindkét fő témája a levéltári kutatás megkönnyí­tésével és ezzel kapcsolatban a mikrofilmezés lehetőségeivel és problémáival foglalkozott. A kongresszuson magyar részről Szedő Antal, a Végrehajtó Bi­zottság tagja, Ember Győző és Varga János vett részt (Szedő Antal: A VI. nemzetközi levéltáros-kongresszus. Madrid, 1968. szeptember 3—7. Levéltári Szemle 1968/3. sz. 807—814. pp.). Rövidesen Magyarországra látogatott Luis Sánchez Belda, a spanyol levél­tárak és könyvtárak főigazgatója, a Nemzetközi Levéltári Tanács elnöke, 1972­ben pedig Bekény István, a Magyar Országos Levéltár osztályvezetője utazott két hónapra Spanyolországba tájékozódás, kapcsolatteremtés és kutatás cél­jából. Bekény István, mielőtt elutazott volna, számbavette, úti jelentésében le is írta a spanyolországi hungarica-kutatás történetét és eddigi eredményeit. Ö maga meglátogatta a madridi Nemzeti Történelmi Levéltárt (Archivo Histó­rico Nációnál), a Nemzeti Könyvtárt (Biblioteca Nációnál), a közjegyzői levél­tárt, a toledói levéltárt, a Királyi Palota Levéltárát (Archivo del Palacio Reál), a segoviai katonai levéltárt és az Escorial könyvtárát, de ezekben az intézmé­nyekben levéltári kutatást nem folytatott. A barcelonai Aragón Korona Levéltárában kérésére egy ottani levéltáros 19 hungaricáról készített másolatot vagy regesztát, a madridi Nemzeti Történelmi Levéltárban 17 hungarica másolata vagy regesztája készült. (A jelentésből nem derül ki közelebbi, a jegyzékekhez pedig nem sikerült hozzájutnom.) Igen sikeres volt a Külügyminisztérium Levéltárában (Archivo y Biblio­teca del Ministerio de Asuntos Exteriores) folytatott kutatása. A Történelmi Levéltár (Archivo Histórico) fondcsoportban az 1. 1. 2. Követségi levelezések (Correspondencia con Embajadas y Legaciones) Sección Politica: Austria 1817—• 1919. 2318—2321. iratcsomóiban és a Politica: Hungría 1919—1927. 2526—2527. csomóiban 114 magyar vonatkozású iratot talált, ezeknek a regesztáit is meg­írta, sőt előkészítette őket mikrofilmezésre is. Leírta az iratképző működését, a főbb irattípusokat, és hasznos tanácsokat adott a jövőbeni magyar kutatók­nak. A Simancasi Országos Levéltárból (Archivo General de Simancas) egy 1970­ben ott készült hungarica-jegyzékkel tért haza (Documentos relativos a la his­tória de Hungría). Nem Bekény István rovására, de meg kell jegyeznünk: ezt a jegyzéket a spanyol levéltárosok katalógusokból készítették. A katalóguské­szítő spanyol levéltárosok ötletszerűen és teljesen egyéni szempontok alapján szokták kiemelni a nekik tetsző iratokat, a tárgymeghatározások nem használ­hatók regesztaként, a visszakereséshez és a másoltatáshoz elégtelenek. Már Szittyay Dénes is felhívta rá a figyelmet, hogy_ rajtuk kívül egy-egy csomó még számos hungaricát tartalmazhat. így az említett iratjegyzék segít ugyan a tájékozódásban, de nem mentesít az iratok egyenkénti átnézésétől. Bekény István azzal is szolgálatot tett a hungarica-kutatásnak, hogy haza­hozott és átadott a Magyar Országos Levéltár Központi Könyvtárának több alap­vetően fontos levéltári kalauzt: a madridi Nemzeti Történelmi Levéltár, a Si­mancasi Országos Levéltár, a sevillai Indiák Országos Levéltára, az Aragón Korona Levéltára és a Navarrai Országos (?) Levéltár guíáit. 1975-ben Pap Gáborné, az Országos Levéltár osztályvezetője utazott egy hónapra Spanyolországba tapasztalatszerzés, tájékozódás és kutatás végett. Űti­79

Next

/
Oldalképek
Tartalom