Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A kormány és a katolikus püspöki kar 1950-es egyezményének történetéhez: dokumentumok / 46–72. o.

23 Nyilván az eredeti elképzelés az volt, hogy a 3 tagú kormánybizottság, amelyben helyet kapott a tárgyalást ténylegesen irányító Rákosi, megfelelő „paritásos" partnere csak az olyan püspökkari bizottság, amelynek vezetője Grősz érsek, s benne van az ő szószólójuk, a Rákosi számára leginkább partnerként elfogadott Czapik Gyula egri érsek. A tervbe vett három miniszteriális szakértő megfelelője pedig a három szerzetesrendi vezető lett volna. Megjegyezzük még, hogy az utolsó tárgyalási napon, 1950. augusztus 24-én — Rákosi moszkvai utazása miatt — őt a kormánybizottságban Kádár János volt belügyminiszter (a jegyzőkönyv szerint mint országgyűlési képviselő) helyettesítette. 24 A püspöki bizottságban Sárközy Pál kormányzó apát státusa kettős volt, mert részint mint ilyen, a bencés rend főnöke, de egyben tiszténél fogva a püspöki kar teljes jogú tagja is volt. Az is a dolgok eleve elrendezését sejteti, hogy Rákosi a püspökkari bizottság szerzetes tagjaiként csak azokat fogadta el tárgyalófélként, akiknek rendjét végül is életben hagyták. 25 A püspöki karnak nem lehetett sem kellő ideje, még kevésbé érdeke egy ilyen előzetes tárgyalási anyag benyújtása, hiszen ilyent a kormánybizottság sem adott át előzetesen. 26 Ekkor Dobi István (1898—1968) földmunkás, volt kisgazdapárti politikus volt a minisztertanács elnöke, 1949. szeptember 5-től 1952. augusztus 14-ig. 27 Az idézett levél nem szerepel a jegyzőkönyv mellékletei között. 28 Az Elnöki Tanács elnöke ekkor Rónai Sándor (1892—1965) kőműves, volt szociáldemokrata politikus volt 1950—1952 között. 29 Az említettek mellett más rendeknek is voltak plébániáik, ill. nyilvános istentiszteleti helyeik. Lásd Gergely Jenő: A katolikus egyház, Id. mű 236—237. old. Az „angolok" nyilván az Angolkisasszonyok rendjét jelenti. 30 A pannonhalmi bencés főapátság, mint nullius apátság, önálló egyházmegyével rendelkezett, amelyhez 1948-ban 17 plébánia és 4 filia tartozott. Ezek nem képeztek területileg összefüggő egységet, de a győri egyházmegye plébániái közé voltak ékelődve. Ezért is volt a főapát sokban egyenrangú a püspökökkel. Az 1950-es „rendezés" következtében a bencés egyházmegye megszűnt, és 1951-ben — egyelőre ideiglenes jelleggel — plébániáit a győri egyházmegyébe tagolták be. 31 A VKM azért rendelkezhetett pontos kimutatással a kongruás papokról, mert rajta keresztül folyósították nekik az állami fizetést. 32 1948-ban a már említett sematizmus adatai szerint pontosan 23 féle férfi és 44 féle női szerzetesrend létezett Magyarországon. Ezek közül néhánynak nem volt önálló magyar rendtartománya, hanem csak egy vagy néhány háza. 33 A központi szerv jelen esetben a püspöki kar lehetett volna, de a kánonok értelmében ez nem volt döntéshozó és végrehajtó szerv, hanem csak konzultatív fórum. A valóban illetékes „központi szerv" az Apostoli Szentszék volt. Formálisan (ekkor még) valóban egyik sem ismerte el a Magyar Népköztársaságot. 34 Az eskü kérdésére a tárgyalás folyamán Czapik érsek adott magyarázatot. Lásd 115. sz. jegyzetet! 35 A protestáns egyházakkal létrejött megállapodást a bevezetőben ismertettük. 36 A református egyház egyes jogi személyeinek az 1945-ös földreform után is tulajdonában maradt, a 100 kh-t meg nem haladó birtokok „önkéntes felajánlásáról" van szó az államnak. Ez az aktus a katolikus egyházi birtokokkal, amelyek a földreform után 77 000 kh-t tettek ki, 1951 őszén zajlott le. 37 Az Elnöki Tanács 1949 .december 28-án kelt 1949:20 sz. tvr.-e alapján. 38 A „dolog lényege", ami Rákosinál különféle fordulatokban visszatér, az, hogy a püspöki kar generálisan rendezze kapcsolatait az állammal, azaz ismerje el azt, annak törvényes rendjét, a végbement változásokat legitimálja és híveivel is fogadtassa el. Ennek ellenében az állam biztosítja a hívek vallásszabadságát és az egyház működési szabadságát, továbbá 18 évig a kongruát. Lényegében ez a létrehozott megegyezés alapja. Ehhez képest Rákosi szerint a szerzetesek ügye mellékkérdés. 39 Rákosi igen ügyesen fordította vissza a püspökök érvelését az általános rendezés érdekében! 40 A jegyzőkönyvben Mindszenty József neve végig Mindszenthyként szerepel. Mindszenty József (1892—1975) szombathelyi egyházmegyés pap, 1919-től zalaegerszegi plébános, 1944-től veszprémi megyéspüspök. XII Pius pápa 1945. augusztus 16-án nevezte ki esztergomi érsekké, székét október 7-én foglalta el. 1946-tól bíboros. 1948. december 26-án letartóztatták. 1949. február 8-án a népbíróság koncepciós vádak alapján életfogytig tartó fegyházra ítélte. 1956. október 30-án kiszabadult, majd november 4-én az USA budapesti követségére menekült. Innen 1971-ben — kegyelemben részesülve — külföldre távozott. 197567