Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - Pandula Attila: A magyar falerisztikáról / 11–22. o.

ben — korábbi példák alapján — új formában megújították a Vitézségi Érmet (Magyar Vitézségi Érem). Megállapítható, hogy a rendjelek, kitüntetések döntő részét viszonylag kis számban adományozták a Horthy-korszakban. A két világháború közötti időszakban, illetve a II. világháború éveiben is adományoztak emlékérmeket. Ezek jellegzetes tömegkitüntetéseknek minősíthetők. Ilyen volt az 1929-ben alapított Magyar Háborús Emlékérem, az 1938-ban létrehozott Felvidéki Emlékérem, az 1940-ben adományozott Erdélyi Emlékérem, a Délvidéki Emlékérem (1941). A II. világháborúban való részvétel elismeréseként került adományozásra a Tűzkereszt (I—

III. fokozat). A két világháború között érvényesülő kitüntetési rendszer, adományozási gyakorlat sajátos keverékét jelentette a tradícióknak, a magyar jellegnek és a modern követelményeknek. Nem tért el az általánosan követett nemzetközi gyakorlattól." A magyarországi kitüntetési rendszer bizonyos hasonlóságot mutat az I. világháború után függetlenné vált államok kitüntetési szisztémájával, így Lengyelországéval.

11

'

1 Az 1944—1949 közötti időszakban többféle hatás érvényesült a kialakított új kitüntetési rendszerben. Részben megfigyelhető egy erős kötődés a korábbi formákhoz. Érdekesség, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend előállításánál a korábbi jellegzetes rendjel, a Magyar Érdemrend verőszerszámait használták fel a gyártásnál, csupán a középmedaillonban történtek változások.

11 A Magyar Köztársasági Érdemrend (I—

V. fokozat) és a Magyar Köztársasági Érdemérem (I—

III. fokozat, 1946—1949) teljes mértékben megfelelt a korábbi gyakorlatnak. Ugyancsak a korábbi formák figyelembevételével tervezték a Kossuth Érdemrendet (I—

III. osztály, 1948—1953). E rendjel esetében azonban csak rendi csillagot adományoztak, illetve az 1. típus esetében — a nagykeresztnél — a középmedaillon jelvényét vállszalagon. A II. osztály 1. típusa ugyancsak rendi csillag nyakszalagon, míg a 2. típus kisebb rendi csillag.

12 A III. osztály háromszögletű mellszalagon függő kisebb rendi csillag volt. Megfigyelhető, hogy igyekeztek sajátos, a falerisztikában általánosságban nem alkalmazott, újszerű, részben magyar hagyományokon alapuló formákat is alkalmazni. így megemlíthető a Magyar Szabadság Érdemrend 1. típusa, amit 1946-ban adományoztak (I—

II. fokozat).

13 E rendjel jelvénye tízágú csillag, mely eltér az általánosan megszokott rendi csillag formátumtól, jellegtől. Középmedaillonjában Kossuth Lajos arcképe szerepelt. A Köztársasági Elnök Elismerésének Koszorúja kitüntetés az 1848—49-es időszak Magyar Katonai Érdemrendjének formai hagyományát újította fel (I—

III. fokozat, 1948—1949). A szocialista jellegű kitüntetési rendszer első jellegzetes példája Magyarországon az 1948-ban alapított Magyar Munka Érdemrend és Érdemérem (I—• III. fokozat, illetve I. fokozat). Az 1. típus jelvénye — 1948—4949 — a középen elhelyezett vörös—fehér—zöld pajzs mellett sajátos keverékét adja a munka (fogaskerék, búzakalász), a szocializmus (ötágú vörös csillag) jelképeinek. 1948-ban adományozták a „48-as áíszérmet". A szabadságharc centenáriumán ez a kitüntetés a haladó magyar nemzeti hagyományokat idézte fel.

14 A Magyar Köztársaság időszakában a korábbiaknál szélesebb körben adományoztak rendjeleket és kitüntetéseket. A szocialista fejlődés kezdeti időszakában a Szovjetunióban, illetve a szocialista országokban domináns rendjelek és kitüntetések honosodtak meg Magyarországon is. Gyökeresen szakítottak a régi formákkal, a jelvények motívumkincse erősen sematikus: ötágú vörös csillag, vörös zászló, a Magyar Népköztársaság 1949-es államcímere. A kezdeti időszakban még fennállt egy általános jellegű érdemrend, a 15