Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Bereczné Huszár Éva: Heves megye történeti térképeinek rekonstrukciója / 27–36. o.

2, sz. ábra lyamatosan végzünk. Jelenleg a megye DK-i részéről készültek el az I. kato­nai felvétel és az ezzel közel egykorú polgári térképek szelvényei, összesen 41 A/3 méretű asztralon-lapon. A munkát 1990 végére tervezzük befejezni, s vég­eredményképpen mintegy 120 rekonstrukciós lap készülne el. Ha a rekonstrukciós lapok elkészülnek, lehetőség nyílik arra, hogy egy adott területre vonatkozóan 4—5 asztralon- vagy filmlapot egymásra helyezve nyomon követhessük mintegy 200 esztendő történeti-földrajzi változásait. (A sorozat a napjainkban készülő EOTR felvételekkel egészül ki.) 2 Ez utóbbi munkafázisban összevetjük az egyéb forrásokból származó régészeti, történeti, helytörténeti, művészettörténeti, néprajzi és nyelvészeti adatainkat az adott terület térképlapjainak információival. A térképlapok rekonstrukciója a munka első fázisát jelenti. Távlati el­képzeléseink szerint ezek alapján olyan kisebb méretarányú összefoglaló tér­képek készülhetnek, amelyek a megye történeti vízrajzát, út- és településháló­zatát, a művelési ágak változásait tartalmazzák s más, speciális jelenségeket is ábrázolhatnak a kartográfia sajátos módszerével, két évszázad távlatában. Gyakorlati munkánk során az alábbi problémák merültek fel. 1. A különböző korokban készült térképek tájolása nem pontos. Az eddig átszerkesztett kéziratos térképeknél a mai térképészeti É-i iránytól 5—21°-nyi eltérést tapasztaltunk K és Ny felé. Még, ha leszámítjuk a Föld mágneses pó­lusának változása következtében a 100 évenként lehetséges 2° ingadozást, az el­térés akkor is számottevő marad. Ennek okát a kezdetlegesebb műszerekben és a pontatlan mérésben is kereshetjük. Nem kizárt azonban az sem, hogy az É-i irányt tapasztalati úton rögzítették, a Nap mindenkori állását véve figye­lembe, és nem törődtek az égitest látszólagos mozgásából adódó tájolási kü­lönbséggel. 3 (A II. és III. katonai felvételnél a tájolást pontosnak fogadtuk el.) A problémákat komplikálja, hogy a tájolási eltérés a térkép bizonyos terüle­tein az első lépésben megállpított értéktől újra eltérhet. Tehát ha megállapít­juk az É-i iránytól való eltérés értékét az egész lapra nézve, a térkép bizonyos területein tapasztalhatunk attól lényegesen eltérő újabb iránymérési hibát. (En­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom