Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártja iratanyagának forrásértékéről / 14–26. o.

VONYÓ JÓZSEF A Nemzeti Egység Pártja iratanyagának forrásértékéről Szinte szakmai közhelynek számít történetírásunkban, hogy az 1922 utáni kormányok a kormánypárt parlamenti többsége révén lényegében korlátlanul tudták biztosítani az uralkodó körök hatalmát. E megállapítások ellenére ma még meglehetősen keveset tudunk a — nevében és jellegében is változó — párt szervezetéről, működéséről, belső életéről. A tárgykörben született eddigi publikációk vagy vázlatos áttekintéseket adnak,

1 vagy •— tematikus, illetve egyegy periódusra vonatkozó — részletekre terjednek ki.

2 Átfogó kép megrajzolására nyílt remény az utóbbi években a Nemzeti Egység Pártja (NEP) 1932— 1936 közötti (a Gömbös-kormány időszakára kiterjedő) történetét illetően.

3 Az okok részben a párt jellegében, részben a forrásadottságokban keresendők. A Bethlen István által 1922-ben megszervezett ún. Egységes Párt választói párt volt. (Jóllehet — szervezeti szabályzata tanúsága szerint — vezetői tömegpártként kívánták működtetni.) 1932 után e téren is jelentős változtatást kíséreltek meg. Az állami bürokrácia szélsőjobboldali csoportja Gömbös miniszterelnöki kinevezését arra kívánta felhasználni, hogy totális államot építsen ki Magyarországon. Az új típusú állam kiépítésében (és majdani működtetésében is) kulcsszerepet szántak az általuk átszervezett kormánypártnak, a NEP-nek. A körülmények fontos kérdésekben kedvezőtlenek voltak számukra. 1. A társadalom szerveződése tekintetében: a) A NEP, illetve a pártot irányító csoport csak egyes rétegek támogatására számíthatott biztosan. b) A társadalom életének változatlanul fontos eleme, jellemzője volt az önszervezés, az önkormányzatok, érdekképviseleti szervezetek (faluközösség, egyesületek, körök stb.) továbbélése, melyek jórészt a kormánypárttól függetlenül, sok esetben annak céljait keresztezve, önállóan működtek. Általuk érvényesítették érdekeiket, gazdasági, társadalmi céljaikat az őket létrehozó, működtető állampolgárok — gyakran a kormányzattal szemben is. 2. Az államszervezet struktúráját és működését illetően: a) Gömbös kinevezése után is fennmaradtak a régi — Bethlen által kiépített — keretek (parlamentáris többpártrendszer, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, a közigazgatás adott intézményei és kapcsolatrendszere). Bennük azok az erőviszonyok éltek tovább, melyek ugyancsak a húszas években alakultak ki (a konzervatív erők többsége a parlamentben, kormányzatban, kormánypártban, többségében Bethlenhez hű közigazgatási apparátus stb.). b) Gömbösek szempontjából kedvezőbb a bethleni rendszernek az a vo14