Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - Pandula Attila: A magyar falerisztikáról / 11–22. o.

tetteknek adományozott különféle osztályok, az ékítmények pedig erősen differenciált elismerést tettek lehetővé. Bár a Habsburg Birodalom — Osztrák— Magyar Monarchia — nagyhatalom volt, nem volt sok rendjele, s azok jelentős részét, illetve a magasabb rendi osztályokat csaik igen ritkán adományozták. Kereszt alakú volt: a Katonai Mária Terézia Rend (1757) I—

III. osztály, a •Szent István Rend (1764), a Lipót Rend (1808) I—IV. osztály, a Ferenc József Rend (1849) I—V. osztály, a Katonai Érdemkereszt (1849) I—III. osztály, a Csillagkereszt Rend (1668) egy osztály, az Erzsébet Rend .(1898) I—IV. osztály. A Vaskorona Rend jelvényén a kétfejű sas volt látható (1816) I—

III. osztály. A XVIII. század végétől kezdődően alapítottak és adományoztak olyan kitüntetéseket, amelyeket szélesebb társadalmi rétegek képviselői is megkaphattak. Egyes esetekben ezeket az elismeréseket tömegesen adományozták. Mindez a differenciált jutalmazást tette lehetővé. Az új kitüntetések jelentős része is kereszt alakú, míg mások kerek érmek. Ezen emlékek nagy tömegéből csak néhányat említek, a legjellegzetesebbeket: — 1789-ben alapították altisztek és a legénység számára a „katonai Érdempénzeket", elnevezésük 1809-től Vitézségi Érem. Idővel számos fokozatot alapítottak ebben a kitüntetéscsoportban. — A tudományos és művészeti élet kiválóságainak adományozták a „Pro Litteris et Artibus" díszjelvényt (1887). — A Ferenc József Rend szervezetéhez kapcsolódott az 1850-ben alapított Arany, illetve Ezüst Érdemkereszt. — A hadseregben eltöltött szolgálati idő jutalmazására adományozták a tiszti és legénységi „Katonai Szolgálati Jeleket" (1849). A hadsereg tisztjeinek kitüntetésére 1890-ben alapították a „Katonai Érdemérmet" („Signum Laudis"). — Különböző események megörökítésére emlékérmeket, emléklkereszteket bocsátottak ki. Ilyen volt pl. a „Dán Hadjárat Emlékérem" (1864), a Jubileumi Emlékérem a Fegyveres Erő Számára (1898), a „Jubileumi Kereszt Polgári Állami Alkalmazottak Számára" (1908), a „Bosznia—Hercegovinái Emlékérem" (1908) és az „19112—1913-as Emlékkereszt" (1913). Megállapítható, hogy egyes emlékérmek kivételével az 1914. előtti időkben kis számban adományoztak kitüntetéseket, nem beszélhetünk az adományozási gyakorlat felhígulásáról. Ezzel ellentétben, az első világháború időszakában nagyszámú rendjelet, kitüntetést kaptáik az arra érdemes személyek. Jellegzetes tömegkitüntetés volt a IV. Károly által alapított „Károly Csapatkereszt" (1916) és a „Sebesültek Érem" (1917). Meg kell jegyezni, hogy a Habsburg Birodalom — Osztrák—Magyar Monarchia — rendjeleit és kitüntetéseit mindvégig nagy számban adományozták magyaroknak.

3 Ez a kitüntetési rendszer nem volt magyar jellegű. Általában az uralkodóház tagjai, jelképrendszere kaptak hangsúlyt a különféle jelvényeken. Csupán egy lényeges kivétel ismeretes, az 1764-ben alapított Magyar Királyi Szent István Rend. Ez volt a legmagasabb polgári érdemrend, a kitüntetések rangsorában a második helyen állt, csalk a Katonai Mária Terézia Rend előzte meg.

4 E rendjelet Mária Terézia, mint magyar királynő alapította, hangsúlyozottan magyar jellegét mindvégig megtartották. Ez jól tükröződött elnevezésében, formájában, szalagjában stb. így a Rend jelvényei a magyar királyi koronáról függtek le, a rendi díszlánc díszítésében is súlyponti szerepet kapott e magyar felségjelvény. A rend jelvények középmedaillonjának előlapja a magyar államcímer jobb oldali fő motívumát, a hármashalomból kinövő kettős keresztet mutatja. Ugyancsak ez jelenik meg a rendi csillag középmedaillonjában is. A rend jelvény ekén található feliratok a névadó szent magyar királyra 12