Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Lakos János: A levéltári kutatási korlátozások elvei / 3–13. o.

Végezetül, kapcsolódva Szűcs László és Borsa Iván gondolataihoz, szeretném hangsúlyozni: bármilyen helyes és egyértelmű elveket állapítunk is meg a kutatási korlátozásokra, a gyakorlati megvalósíthatóság az iratkezelés helye:? rendszerén, az iratkezelési fegyelmen és a megfelelő mélységekig hatoló levéltári rendező és segédletkészítő munkán múlik.

22 JEGYZETEK 1 Levéltári Szemle, 1988/3. 35—38. 2 Levéltári Szemle, 1988/4. 9—11. 3 Sőt még ezt is pontosítanom kell, mert a közhivatalok, közintézmények anyagára koncentrálok. Magánszemélyek levéltárba adott iratainak kutatási lehetőségeit ugyanis alapvetően meghatározza, hogy milyen kikötéseket tesz az illető személy. 4 Borsa Iván, i. m. 9—10. 5 Az 1945. évi november hó 29-re összehívott Nemzetgyűlés nyomtatványai. Irományok II. Bp. 1947. 295. 6 Pl. Angliában a Public Record Office-ben egészen 1969-ig, Ausztriában az österreichisches Staatsarchivban pedig 1974-ig úgyszintén 50 év volt a kutatási időhatár. 7 Vö. C. Biernat: Udostepnianie materialów archiwalnych. Archeion, LXXXI. (1986) 10. 8 A 20 éves időhatár abból következik, hogy jogszabályaink értelmében 15 év irattári őrzés után adhatók levéltárba az iratok, s hozzávetőleg 5 év szükséges levéltári feldolgozásukhoz. 9 Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években a Külügyminisztérium az 1960-as évek második feléig keletkezett iratait már átadta az Űj Magyar Központi Levéltárnák. 10 Lásd az 1983. évi lengyel levéltári törvény 17. cikkelyének 3. pontját. Archeion LXXX. (1986) 9., ill. az 1987. évi nyugatnémet szövetségi levéltári törvény 5 §-ának (8) bekezdését. Der Archivar 1988/4. 493. 11 In memóriám Nagy Imre. Emlékezés egy miniszterelnökre. Vál., szerk. és a bevezetők szövegeit írta Tóbiás Áron. Szabad Tér Kiadó 1989. 543. 12 Sólyom László: Egy új szabadságjog: az információszabadság. Valóság 1988/9. 14—34. 13 Lásd H. Weber írását a Scrinium c. osztrák levéltári folyóirat 31. számában. Ismerteti Ress Imre, Levéltári Szemle 1988/2. 65. — A német levéltárosok érthetően nem értenek egyet az ilyen szigorú adatvédelemmel, s határozottan fellépnek a történeti értékeket képviselő adatok megsemmisítése ellen. Elismerik ugyanakkor, hogy a levéltárosi akció csak akkor lehet sikeres, ha a levéltárak megfelelő garanciát adnak az adatvédelemre. 14 Az alábbiakban a következő szakirodalomra támaszkodtam: C. Biernat, i. m. (igen bőséges nemzetközi irodalmat használ fel); La Gazette des Archives 1985/130— 131. szám, 175—201: cikkek a jelenkori iratok kutathatóságáról. Röviden ismerteti Körmendy Lajos, Levéltári Szemle, 1988/1. 69—71.; Archívum, Vol. XXVIII. K. G. Saur, München—New York—London—Paris 1982; Der Archivar 1988/4. 477— 498. 15 Szaszkó István szíves közlését ezúton is köszönöm. 16 A 60 évig tartó korlátozások általános listáját nyilvános államtanácsi rendelet rögzíti: — a köztársasági elnöki és a miniszterelnöki hivatal iratai, — a belügyminiszteri és prefektusi igazgatás állambiztonságot érintő iratai, — az államrendőrség magánszférát, állambiztonságot és honvédelmet érintő iratai, — magánszemélyek vagyoni, adó- és birtokügyeire vonatkozó iratok, — az állam biztonságát és a honvédelmet érintő kincstári iratok, — a pénzügyi, valutáris és kereskedelmi államközi egyezmények dokumentumai, — a külfölddel való, le nem zárt, az államot, jogi vagy természetes személyt érintő peres ügyek iratai, — a bányakutatásra, bányászatra vonatkozó iratok, — a háborús jóvátételek iratai. (Külön nyilvános rendeletek rögzítik a honvédelmi és a külügyi levéltár korlátozásait.) 12