Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - Lakos János: A levéltári kutatási korlátozások elvei / 3–13. o.

Végezetül, kapcsolódva Szűcs László és Borsa Iván gondolataihoz, szeret­ném hangsúlyozni: bármilyen helyes és egyértelmű elveket állapítunk is meg a kutatási korlátozásokra, a gyakorlati megvalósíthatóság az iratkezelés helye:? rendszerén, az iratkezelési fegyelmen és a megfelelő mélységekig hatoló levél­tári rendező és segédletkészítő munkán múlik. 22 JEGYZETEK 1 Levéltári Szemle, 1988/3. 35—38. 2 Levéltári Szemle, 1988/4. 9—11. 3 Sőt még ezt is pontosítanom kell, mert a közhivatalok, közintézmények anyagára koncentrálok. Magánszemélyek levéltárba adott iratainak kutatási lehetőségeit ugyanis alapvetően meghatározza, hogy milyen kikötéseket tesz az illető személy. 4 Borsa Iván, i. m. 9—10. 5 Az 1945. évi november hó 29-re összehívott Nemzetgyűlés nyomtatványai. Iromá­nyok II. Bp. 1947. 295. 6 Pl. Angliában a Public Record Office-ben egészen 1969-ig, Ausztriában az öster­reichisches Staatsarchivban pedig 1974-ig úgyszintén 50 év volt a kutatási idő­határ. 7 Vö. C. Biernat: Udostepnianie materialów archiwalnych. Archeion, LXXXI. (1986) 10. 8 A 20 éves időhatár abból következik, hogy jogszabályaink értelmében 15 év irat­tári őrzés után adhatók levéltárba az iratok, s hozzávetőleg 5 év szükséges levél­tári feldolgozásukhoz. 9 Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években a Külügyminisztérium az 1960-as évek második feléig keletkezett iratait már átadta az Űj Magyar Központi Levél­tárnák. 10 Lásd az 1983. évi lengyel levéltári törvény 17. cikkelyének 3. pontját. Archeion LXXX. (1986) 9., ill. az 1987. évi nyugatnémet szövetségi levéltári törvény 5 §-ának (8) bekezdését. Der Archivar 1988/4. 493. 11 In memóriám Nagy Imre. Emlékezés egy miniszterelnökre. Vál., szerk. és a be­vezetők szövegeit írta Tóbiás Áron. Szabad Tér Kiadó 1989. 543. 12 Sólyom László: Egy új szabadságjog: az információszabadság. Valóság 1988/9. 14—34. 13 Lásd H. Weber írását a Scrinium c. osztrák levéltári folyóirat 31. számában. Is­merteti Ress Imre, Levéltári Szemle 1988/2. 65. — A német levéltárosok érthetően nem értenek egyet az ilyen szigorú adatvédelemmel, s határozottan fellépnek a történeti értékeket képviselő adatok megsemmisítése ellen. Elismerik ugyanakkor, hogy a levéltárosi akció csak akkor lehet sikeres, ha a levéltárak megfelelő ga­ranciát adnak az adatvédelemre. 14 Az alábbiakban a következő szakirodalomra támaszkodtam: C. Biernat, i. m. (igen bőséges nemzetközi irodalmat használ fel); La Gazette des Archives 1985/130— 131. szám, 175—201: cikkek a jelenkori iratok kutathatóságáról. Röviden ismer­teti Körmendy Lajos, Levéltári Szemle, 1988/1. 69—71.; Archívum, Vol. XXVIII. K. G. Saur, München—New York—London—Paris 1982; Der Archivar 1988/4. 477— 498. 15 Szaszkó István szíves közlését ezúton is köszönöm. 16 A 60 évig tartó korlátozások általános listáját nyilvános államtanácsi rendelet rögzíti: — a köztársasági elnöki és a miniszterelnöki hivatal iratai, — a belügyminiszteri és prefektusi igazgatás állambiztonságot érintő iratai, — az államrendőrség magánszférát, állambiztonságot és honvédelmet érintő iratai, — magánszemélyek vagyoni, adó- és birtokügyeire vonatkozó iratok, — az állam biztonságát és a honvédelmet érintő kincstári iratok, — a pénzügyi, valutáris és kereskedelmi államközi egyezmények dokumentumai, — a külfölddel való, le nem zárt, az államot, jogi vagy természetes személyt érintő peres ügyek iratai, — a bányakutatásra, bányászatra vonatkozó iratok, — a háborús jóvátételek iratai. (Külön nyilvános rendeletek rögzítik a honvédelmi és a külügyi levéltár korláto­zásait.) 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom