Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - HÍREK - Müller Veronika: A szocialista országok szakértőinek konferenciája a levéltárosképzésről / 100–101. o.

A kutatóforgalom 198Q-ban: 532 kutató 2287 alkalommal fordult meg a levéltárban, ami 1962-höz viszonyítva 328%-os emelkedést mutat. Az érdeklődés tehát nő a Hanza-város múltja iránt. A levéltár szabályzata szerint, bejelentkezés és a kutatás tárgyának pontos meghatározása után mindenkinek rendelkezésére áll, minden megkülönböztetés nélkül, tudományos, helytörténeti, politikai, genealógiai és más kutatások céljából. Lehetséges, hogy a kutató segéderőt is magával vigyen. A kutatóterem hétfőtől péntekig mindennap nyitva van, ami a hasonló levéltárakra nem mindig jellemző. Az iratanyag ismertetése csaknem lehetetlen e szűk keretek között, de a magyar olvasó ismeri a Hanza-kereskedelem jelentőségét és el tudja képzelni az adatok gazdagságát. A Hajós Társaság 1400-ban alakult, iratai 1514-től maradtak fenn. Saját igazgatással, bíráskodással, pénzügyekkel bírt. De beleszólt a külügyekbe is, hiszen Lübeck, mint önálló állam, más országokba követeket küldött. A Hajós Társaság kezében volt a városi igazgatás, a rendészet, a tűzbiztonság (1765-ben már tűzbiztosító társaság volt a városban), a vámügy és a katonaság (pl. a franciák elleni honvédelem). Hasonlóan fontosak és különösen szárazföldi levéltárosoknak érdekesek a különböző kereskedőtársaságok levéltárai (1378-tól), amelyekben a magyar kereskedelemről is vannak adatok. És végül egy magyar vonatkozású oklevél: II. Ferdinánd 1629. május 2-i, Pozsony megyében kihirdetett címereslevele Thobias Mozer részére. Kállay István A szocialista országok szakértőinek konferenciája a levéltárosképzésről 1988. november 22. és 25. között tartották a szocialista országok szakértőinek konferenciáját a levéltárosképzésről Prágában. A konferencia napirendjén a levéltárosok egyetemi, főiskolai képzése, továbbképzése, valamint a levéltári középkáderek képzésének és továbbképzésének kérdései, problémái szerepeltek. A házigazda a cseh Levéltári Igazgatóság volt. A háromnapos ülésen végig elnökölt, az üléseket levezette Pavel Rafaj, a prágai Levéltári Igazgatóság vezetője. A konferencián részt vettek a cseh és szlovák egyetemi oktatókon és levéltárigazgatókon kívül a bolgár, jugoszláv (Mariborból), lengyel, magyar, német és szovjet küldöttek. Összesen 22 előadás hangzott el, nagy részük a tudományos dolgozók képzésére és továbbképzésére vonatkozóan. A központi kérdések a következők voltak: 1. A történeti segédtudományok és a levéltárügy helyzete, perspektívái, nemzetközi kitekintésben is; 2. A történeti segédtudományok és a levéltártudomány oktatása az egyes egyetemeken, főiskolákon (Prága, Budapest, Berlin, Moszkva, Bratislava, Varsó); 3. Az elmélet és gyakorlat kapcsolata a levéltártudomány tanítása során; 4. Az írásbeli vizsgákkal kapcsolatos aktuális problémák; 5. A levéltárosok továbbképzése. 100