Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - MÉRLEG - Varga J. János: Pest–Pilis–Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638–1711. I–V. köt. Bp., 1983–1987. / 87–89. o.
BOROSY ANDRÁS Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638—1711 I—V. KÖTET Pest Megyei Levéltár, 1983—1987. 250 p„ 282 p M 280 p., 304 p. 5 359 p, + térképmell. valamennyi kötetben Megyei levéltáraink feudális kori iratanyagának egyik légértékesebb része az egykori vármegyék köz- és kisgyűléseinek jegyzőkönyvei, amelyek a vármegyei közigazgatás és igazságszolgáltatás fontos forrásai. Jelentőségüket növeli, hogy politika-, társadalom-, gazdaság- és művelődéstörténeti szempontból is gazdag anyagot tartalmaznak. A közgyűléseken az országos vagy helyi, megyei ügyek mellett — az információ szintjén — az európai jelentőségű kérdések is helyet kaptak. így értesülhetett egy nádori iratból 1664 tavaszán Pest vármegye közgyűlése a regensburgi birodalmi gyűlésnek a török kiűzésére tett határozatáról és a mainzi érsek és választófejedelem üzenetéről, amely a török elleni harcra biztatta a magyarokat, birodalmi és francia segélyt ígérve. Ugyanígy tájékozódott a vármegye nemessége Rákóczi Ferenc és a Habsburgok béketárgyalásairól (1710. szept.) vagy a Buda szabad királyi városi rangját újra biztosító kiváltságlevél adományozásáról (1704. szept.). Ugyanakkor a közgyűlés hozott határozatokat a pestis továbbterjedésének megakadályozásáról, s utalt ki 50 rénes forintot a szolnoki ferences templom javítására vagy intézkedett egy Böszörményből eltűnt takarmányszállító parasztszekér előkerítéséről. A sokszínű forrásanyag országos regeszta-szintű feldolgozása és kiadása néhány éve kezdődött el, s jelenleg OTKA pályázat keretében folyik. A munkát a Pest Megyei Levéltár koordinálja, amely 1983—1987 között közreadta az egykori Pest—Pilis—Solt vármegye közgyűléseinek 1638—1711 közötti anyagát. Résztvevői azok a megyei levéltárak — Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Vas és Zala — ahol hézagokkal ugyan, de fennmaradtak a XVI— XVIII. századi megyei közgyűlések jegyzőkönyvei. Mellettük más megyei levéltárak is elkezdték az immár országos méretűnek tekinthető munkát, illetve tervezik a megyei és városi közgyűlési jegyzőkönyvek regesztáinak kiadását. A Pest Megyei Levéltár kiadványának anyagát az a Pest—Pilis—Solt vármegye hozta létre, amely a török uralom ellenére tovább működött a jelzett időszakban. Székhelye elsősorban Nógrád megyében, Füleken volt, majd 1687ben áthelyezte azt Budára, illetve Pestre. Közgyűléseit azonban a hadihelyzet változásaitól függően Losoncon, Gácson, Kecskeméten, Kőrösön, Cegléden, sőt a Rákóczi-szabadságharc idején — amikor egymástól függetlenül működött egy labanc és egy kuruc vármegye — Nagykátán, Kókán, Zsámbokon, Acsádon és még vagy tíz különböző helységben tartotta. A viharos évtizedek legrégibb jegyzőkönyvei 1638-ból valók, ettől kezdve 1644-ig folyamatosak. Hiányoznak az 1644. február 28. — 1657. január 14. közötti jegyzőkönyvek, kivéve az 1656. április 20., július 25. és szeptember 15-i generális kongregációk jegyzőkönyvi töredékeit, amelyek 1983-ban kerültek elő. 1657. január 14-től 1789-ig az anyag majdnem hiánytalan. A vármegye régi iratainak többsége, közöttük a közgyűlési jegyzőkönyvek, valószínűleg Fülek 87-
