Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - HÍREK - Kaszás Marianne–Lenkei Valéria: A szocialista korszak iratkezelési-levéltári problémái: tanácskozás Noszvajon / 90–92. o.

A szocialista korszak iratkezelési-levéltári problémái Tanácskozás Noszvajon A Magyar Levéltárosok Egyesülete 1987. október 29—31. között Noszvajon rendezett konferenciát „A szocialista korszak iratkezelési-levéltári problémái" címmel. A tanácskozás elnöke, Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár igazgatója megnyitójában hangsúlyozta a szocialista kori iratok begyűjtésének problémáját, a nyitott kérdések megvitatásának aktualitását. A begyűjtésre váró irategyüttes mennyiségileg is jelentős, s a közeljövőben még növekszik is, ami tovább súlyosbítja a tárolási és feldolgozási problémákat. A tanácskozás elé tűzött cél e gondok megoldási lehetőségeinek keresése, illetve a levéltári tvr. tervezett módosításához való érdemi hozzájárulás volt. Elsőként Boreczky Beatrix (Űj Magyar Központi Levéltár, osztályvezető-helyettes) „Az iratkezelés helyzete a főhatóságoknál" című előadásában az UMKL által 1984 végén végzett ellenőrzések tapasztalatait ismertette. Ebből kitűnt, hogy iratkezelési szabályzat nem mindenhol készült, de ahol igen, ott pontosak és jól használhatók. Örvendetes, hogy az iratkezelési szabályzat részét képező irattári terv tételszámos rendszerének alkalmazásával szemben csökkent e szerveknél az ellenállás, ami azért is előnyös, mert a tételszámok használata egyrészt könnyít az ügymeneten, másrészt mind az irattárban, mind a levéltárban utólag is növeli az anyag áttekinthetőségét. A helyzet mégsem ilyen megnyugtató. A minisztériumok anyaga nem teljes rendszerességgel került a levéltárba. Az iratkezelési szabályok érvényesítését a levéltárnak nincs minden esetben módja kontrollálni és a kihágásokat szankcionálni. Alföldi Vilma, az UMKL osztályvezetője a kiemelt nagyvállalatok és trösztök iratkezelési helyzetéről és gyakorlatáról tartott beszámolót. Az UMKL gyűjtőkörébe tartozó 173 nagyvállalat mindegyikének készült ugyan iratkezelési szabályzata, de ezek egy része elavult. Az előadó kívánatosnak tartja az irattári tételek alkalmazását a helyi sajátosságok figyelembevétele mellett. Bár ez sem oldja meg az ún. iktatatlan iratok levéltári ellenőrzését. A rossz iratkezelési gyakorlat időnként pótolhatatlan vállalati irategyüttesek teljes pusztulását vonja maga után (a Malév példája). Vass István, az UMKL főigazgató-helyettese levéltára mai iratbegyűjtési programját ismertette. Az UMKL-ben 1987 során felülvizsgálták a gyűjtőköri szervjegyzéket, ennek eredményeként ma mintegy 860 szerv tartozik gyűjtőkörükbe. A szervek számának pontos ismeretét nehezíti a kompassz jellegű kiadványok mai hiánya. Ezeket csak részben pótolják a KSH, az MNB nyilvántartásai és egy új, 1985-ben kiadott adattár. További problémát okoz az önálló fondképző fogalmának meghatározatlansága (pl. hálózatok, leányvállalatok). A bajokat tetézi, hogy nem történt meg a levéltárak közötti gyűjtőköri elhatárolás egyértelművé tétele sem. Szabó Klára (Budapest Főváros Levéltára, osztályvezető) ,,A fővárosi vállalati fondók levéltári rendezése, vállalati irattárak helyzete" c. beszámolójából megismerhettük a BFL vállalati iratbegyűjtési gondjait. A probléma forrása, 90