Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - Zielbauer György: A historia domusok mint a magyarországi felszabadító harcok történetének forrásai / 41–49. o.

Szentpéterfa A községet szintén 1945. március 31-én foglalták el a szovjet csapatok, azonban a kertek a Pinka folyóig húzódtak el. A Pinka folyótól nyugatra az államhatárig terjedő területen is voltak német állások. Innen, de az osztrák területen levő állásokból állandóan lőtték a községet. A szovjet katonákon kívül német golyóktól találva vesztette el életét Grabarics Mária 18 éves, Grabarics Ignác, Grabarics Kálmánné 29 éves, Grabarics Bernadetta 4 éves, Dodner Jánosné 37 éves és Jánny Ferenc 17 éves szentpéterfai lakos. A temetések időpontja itt is 1945. április 13-a volt.

4i A história domusok bejegyzései és a halotti anyakönyvek szerint 1945. április 4-ét követően még harcok folytak Vas megye nyugati, illetve a Rába folyótól északra elterülő térségében. A szovjetek támadása 1945. április 11—13-a között indult meg. A községek felszabadulása és a harcok befejezése közötti időszakban több polgári személy vesztette életét. Más területeken is 1945. április 4-e után, illetve a községek felszabadulása után is folytak harcok. Ezt bizonyítják az elhaltak is. Kerkaszentmihály községben 4 fő, Lovásziban 6 fő és Tornyiszentmiklós községben szintén 6 fő — polgári személy — vesztette életét az 1945. április 3-a és április 12-e között folyó harcok során.

42 A történeti kutatás már korábban tisztázta a felszabadító harcok kezdetének és az első magyar községek felszabadulásának az időpontját. Tehát a mai magyar—román államhatár Battonya térségében való elérése és átlépése nem jelentette magának a településnek a felszabadulását, elfoglalását. Igaz ugyan, hogy itt léptek elsőként a szovjet csapatok a trianoni Magyarország területére, de a felszabadított községek sorrendje Csanádpalota—Királyhegyes—Elek— Nagylak volt 1944. szeptember 24-én. Éppen úgy Nemesmedves község belterületének 1945. április 4-én való elfoglalása sem jelentette egyben a harcok magyarországi befejeződését. Mint azt láttuk, április 4-ét követően még nagyon sokan vesztették életüket a harcok miatt, s ezek 1945. április 13-án fejeződtek be. JEGYZETEK 1 A felsoroltakon kívül lásd a témával foglalkozó magyar szerzők alábbiakban felsorolt fontosabb munkáit: Ölvedi Ignác: A budai vár és a debreceni csata. Zrínyi Katonai Kiadó. 1974. — Balogh Sándor—Jakab Sándor: A magyar népi demokrácia története. Kossuth Kiadó. Budapest, 1978. — Korom Mihály: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet (1944—1945). Akadémiai Kiadó, 1981. — Az ország felszabadulásának megindulása és az első szabaddá vált magyar község kérdése. Tudományos Szocializmus Füzetek. 1982/67. sz. — Tóth Sándor: A szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyarországon. Zrínyi Katonai Kiadó. 1965. — Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második világháborúban. Róma, 1986. Katholikus Szemle kiad. (a szerk.) — Minden eddig megjelent munka egyértelműen csak azt állapítja meg, hogy 1944. szeptember 23-án Battonya térségében (külterületén) léptek elsőként szovjet csapatok a trianoni Magyarország területére. Egyetlen szóval sem kerül megemlítésre akár egyetlen falunak az elfoglalása. 2 Púja Frigyes idézett visszaemlékezése (1964) 5—6. old. 3 Púja Frigyes idézett 1979-es munkája 53. old. 4 Uo. 57—58. old. 5 Uo. 57—60. old. 6 Uo. 62—84. old. 7 Uo. 8 Púja Frigyes (1979) 32—34. old. 9 Hadtörténelmi Intézet és Levéltár (továbbiakban HIL) Filmtár. Heeresgruppe Süd, Kriegstagebuch. 4. köt. 2. rész. 1251. tekercs. 145. old. 10 Uo. 154. old. 48