Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - Zielbauer György: A historia domusok mint a magyarországi felszabadító harcok történetének forrásai / 41–49. o.

ZIELBAUER GYÖRGY A história domusok mint a magyarországi felszabadító harcok történetének forrásai A történészek az elmúlt 25 esztendőben a források széles körének felhasználásával a történeti hűségnek megfelelően dolgozták fel és mutatták be a hazánk felszabadításáért folyó küzdelem 194 (újabb adatok szerint 203) napos történetét. E munkák sorát zárták le a Kossuth Könyvkiadó által 1985-ben a „Négy évtized" sorozat 6. számaként megjelentetett „A magyarországi felszabadító hadműveletek 1944—1945" című kötet, majd később a „Magyarország a XX. században" címmel megjelent munka megfelelő részei is.

1 A tudományos feldolgozásokkal együtt egyre nőtt azoknak a témával foglalkozó memoároknak a száma is, amelyekben a különböző időpontok egymástól eltérő közléseit figyelhettük meg. Példaként említjük meg Púja Frigyes 1964-ben megjelent „Battonya felszabadulása és az MKP helyi szervezetének harca 1948-ig" és 1979-ben a Gondolat kiadónál megjelent „A felszabadult Battonya" című visszaemlékezéseit. Púja azt írta, hogy „szeptember 25-én a reggeli órákban hirtelen összeszedelőzködött a magyar ezred s a község kelet— nyugati irányú utcáin elvonult Nyugat felé. .. . Már minden katona elhagyta a községet, de a szovjetek nem jöttek. Aznap délután sem, másnap délelőtt sem. ... Szeptember 26-án elállt az eső, s délutánra már a nap is előbújt. A szovjet csapatok felsorakoztak az aradi úton, s megindultak a község felé... A község keleti szélén, s köves úton a község népe nevében dr. Elesánszky Kázmér főszolgabíró, Fodor Mihály községi bíró és Klivényi Lajos prépost fogadta a szovjet csapatokat."

2 E szerint Battonya 1944. szeptember 26-án délután szabadult fel. Az 1979-ben megjelent „A felszabadult Battonya" című visszaemlékezésében az előző állítások már megváltoztak. A szovjet csapatok 1944. szeptember 23-án nemcsak átlépték a magyar határt, hanem magát Battonya községet is elfoglalták. A községet megszállva tartó magyar ezred nem 1944. szeptember 25-én (hétfő) vonult el, hanem vagy „szeptember 22-én vagy 23-án a kora délutáni órákban".

3 Lecsökkent a szovjet csapatokat fogadó bizottság létszáma is. A felsorolásban a főszolgabíró és a községi bíró mellől kimaradt Klivényi Lajos prépost-plébános.

4 Míg a korábbi visszaemlékezésben ez a találkozás szeptember 26-án délután volt, az újabb visszaemlékezésben sem időpont, de a község elfoglalásának napja sem szerepel.

5 Nem leszünk okosabbak a plébánián lezajlott összejövetel leírásától sem a pontos és megbízható időpontokkal kapcsolatban. Hónap, nap és óra itt sem szerepel. Miért? Púja Frigyes a könyvének „Vita" című fejezetében megpróbálkozik a Battonyával kapcsolatos visszaemlékezésekből azt megfogalmazni, hogy a magyar— román határ külterületen történt elérésének és átlépésének időpontja azonos magának a községnek az elfoglalásával.

6 Sőt egy ún. „térképvázlat" alapján vi41