Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - DOKUMENTUM - Mázi Béla: Dessewffy Gyula Mór naplójegyzetei az 1844. évi Komárom megyei tisztújításról / 59–70. o.

6 Néhány adat a tisztújítási költségekről: Veszprém megyében 184l-ben a konzer­vatívok 18 ezer Ft-ot költöttek korteskedésre; az 1842. évi honti restauráció a két pártnak csaknem 100 ezer Ft-jába került; Fejér megyében 1843-ban a konzervatí­vok győzelmét előmozdítandó 43 ezer Ft-ot adtak össze. In: Varga János id. ta­nulmánya 182. o. összehasonlításul: az 1844. évi komáromi tisztújításon a Ghyczy— Pázmándy párt költségei csaknem 140 ezer váltóforintot tettek ki! — id. Páz­mándy Dénes levele Ghyczy Kálmánnak. Komárom, 1844. jún. 28. — MTA Könyv­tára Kézirattára (továbbiakban MTAKK) Ms 4851/656. 7 Kossuth Lajos: Tisztválasztás. In: Pesti Hírlap 1841. júl. 31. (61. sz.) 8 Kemény Zsigmond: Korteskedés és ellenszerei. I— II. füzet. Kolozsvár, 1843— 1844. 9 A követutasításokat közlik a Komárom vármegye és Komárom szabad királyi vá­ros c. kötet 525—527. oldalain. Bp. é. n. (Magyarország vármegyéi és városai 11 k. Szerk. Borovszky Samu.) 10 Komárom vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei 1843. III. k., 1844. I. k. — Komárom Megyei Levéltár. Az 1843. okt. 9-i közgyűlésen például úgy határoz­tak, hogy a városok rendezésének ügyében, mely kérdéskört az eddig tárgyaltak közül a legfontosabbnak tartották, pótutasításokat adnak. Abban a reményben tették ezt, hogy a városok rendezése hamarosan maga után fogja vonni a megyék rendezését is. A szabad királyi városoknak az országgyűlésen 14 szavazatot java­soltak, de utasították a követeket, hogy ennek feltételeként igyekezzenek kivívni a városok belszerkezetének átalakítását. 11 Az 1844. jan. 8—9-i komáromi évnegyedes közgyűlés jegyzőkönyve. (Hitelesített másolat.) — Ghyczy Kálmán hagyatéka. MTAKK Ms 4854/5. 12 Sárközy József (1802—1876). Jogi tanulmányait befejezve 1824-ben vármegyei es­küdt lett. 1829-től a dunántúli református egyházkerület világi tanácsbírája és Ko­márom vármegye szolgabirája. 1840—1844 között a megye másodalispánja, 1848­ban országgyűlési követe volt. 1863-tól a dunántúli református egyházkerület fő­gondnoka. 1861-ben és 1866—67-ben Komárom vármegye egyik országgyűlési kö­vete volt. — Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái 12. k. 208—209. k. 13 Mavius, Götz: Dénes von Pázmándy der Jüngere. München, 1986. (Studia Hunga­rica 29.) S. 13. és Dessewffy Gyula Mór következő naplójegyzetei. 14 Ghyczy Kálmán emlékirata — MTAKK Ms 4851/1. 70—72. f. 15 Egy rendőri jelentés úgy jellemzi Sárközy Józsefet — erősen túlozva —, hogy egészen a kommunizmusig liberális és a zsebében hordja a guillotine-t (!). — OL N 119, Fasc. 70. 10.468. — Takáts Sándor; A kör és a Gyülde. lm: Takáts Sándor: Hangok a múltból. Bp. é. n. 260. o. 16 Az 1844. évi küldöttségi munkálatok szerint a nemesi családfők száma 4510. Ez alapján Fényes Elek a nemesség teljes számát 12 697 főre teszi. Közülük 6212 férfi és 6485 nő. A vármegye teljes lakosságának (143 741 lélek) csaknem 10%-a nemes. — Fényes Elek: A magyar birodalom statisticai, geographiai és történeti tekin­tetben. I. Komárom vármegye. Pest, 1848. 19—20. o. 17 L. az 5. sz. jegyzet. 18 Pesti Hírlap 1844. jan. 21. (319. sz.) Kossuth ehhez a tudósításhoz szerkesztői meg­jegyzéseket fűzött. A tisztválasztást a megye legünnepélyesebb belügyének ne­vezte, s kijelentette, hogy „ezen kérdésben a megye oly tagjának, ki alkotmányos jogainak becsét érzi, nem csak nem szégyen ezen ügyben párthoz tartozni, sőt párthoz nem tartozni lehetetlenség". Komárom megye szerencsés — írta Kossuth —, mert olyan férfiak közt oszlik meg a választók bizalma, hogy bármelyik győz is „elvre és haladásra veszély nem vár". Egyébként pedig azt, hogy valaki a titkos szavazás elvét pártkérdéssé akarta alacsonyítani, „sem célját, sem eszközeit (ha rosszak voltak) nem helyeslem, de az elvet bizony mindig pártolom..." jelentette ki Kossuth. Érezvén, hogy a komáromi levelezővel itt ellentétbe került, meg­jegyzi, hogy a levelező visszalépését, melyre „okot nem adtak", nagyon sajnálnák. A komáromi levelező is érezte az ellentmondást, mert a következő tudósítást már más betű jeggyel szignálták. 19 Ghyczy Kálmán emlékirata (MTAKK Ms 4851/1.) 70—72. 1; Világ 1844. márc. 9. (20. sz.); Pesti Hírlap 1844. ápr. 28. (347. sz.) 20 Gróf Nádasdy Lipót (1802—1873) 1837. szept. 18-tól Komárom vármegye örökös főispánja — Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1903. 9. k. 495— 496. h. 21 Tfekintetes] Ntemes] Komárom Vármegyének 1844. észt. Martius 5-dik és 6-kán tartott közgyűléséből. A tisztújítás alkalmával használandó rendszabályok. (Nyom­tatvány.) — MTAKK Ms 4854/5. Uo. Ms 4851/1. 69. f. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom