Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Balázs Péter: A megyei városok iratanyaga a Horthy-korszak utolsó éveiben és a frontvonal áthaladása idején: II. rész / 34–47. o.

Irattárak és irattárosok A jelentések beszámolnak az irattárak állapotáról is. Ezek anyaga osztozott a levéltári anyag sorsában, azzal a különbséggel, hogy az utolsó évek — általában az utolsó tíz év — iratait, amelyekre ügyviteli szempontból még rendszeresen szükség lehetett, mindenütt gondosabban kezelték. Részben a szabályrendeletekben foglaltaknak megfelelően, részben egyéb utasítás alapján hat városban meghatározott irattípusokat — az irattári őrzés kikapcsolásával — elintézés után közvetlenül a levéltárban helyeztek el. így kerültek az igazgatásból levéltári őrizetbe Csongrádon a szerződések, Egerben az alapszabályok, engedélyiratok és szabályrendeletek (évente mintegy. 1000 darab, amelyekről a levéltárban külön iktató- és mutatókönyv készült),' Esztergomban az alapító oklevelek, alapszabályok és. szerződések (ezekhez a levéltárnok beérkezési lajstromot és mutatót, készített),: Gyöngyösön az .alapítványi, és gyámpénztári számadások, alapszabályok, szabályrendeletek és szerződések (ezekhez a levéltárban külön iktatókönyvet vezettek, 1939-ben pl. 81 iktatással), Szentesen a szerződések és a tűzbiztonsági kötvények, végül Zalaegerszegen a szabályrendeletek eredeti példányai (az irattárban .ezekről ügyviteli használatra másolatokat helyeztek el). A 10 évnél fiatalabb iratoknak, az „élő irattárnak" Karcag (mindig csak alkalomszerűen bíztak meg valakit az irattár kezelésével) és Nagykőrös (minden osztály maga kezelte a korábbi évek iratait) kivételével (Sátoraljaújhelyről nincs adatunk) mindenütt volt felelős gondozója (irattáros, iktató, kiadó, kezelő). Esztergomban és Hajdúböszörményben a levéltárnok kezelte az irattárat is. A többi városban az irattáros iskolai végzettsége (Szekszárdnál erre nincs adat) a következőképpen alakult: középiskola 8 osztályát elvégezte, illetve érettségizett 8 fő, legalább középiskolai, polgári iskolai 4 osztályt végzett 17 fő, 5 elemi, illetve polgári iskolai 2 osztályt végzett 2 fő. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy Hanzel István, Balassagyarmat irattárosa a gimnázium 4 osztályának elvégzése mellett a levéltári kezelői szakvizsgát is letette. Az irattárak gondozói általában lelkiismeretesen és szakszerűen végezték munkájukat, a jelentésekben evvel kapcsolatban kifogásokat nem találunk. B) Kezdeményezések a megyei városok levéltári anyagának védelmére Az Országos Levéltár kiküldöttei látogatásuk befejezéséként igyekeztek tapasztalataikat a városok vezetőivel megismertetni, a legsürgősebb és legszükségesebb tennivalók tekintetében velük egyetértésre jutni, illetve problémáikra, elképzeléseikre a szakmai eligazítást megadni. (Rákospalotával kapcsolatban, amelynek viszonylag új keletű iratanyagát egyébként is kifogástalanul rendben tartották, a jelentésben nem esik szó ilyen megbeszélésről.) Hét város elöljárósága a megbeszélések során úgy nyilatkozott, hogy régebbi iratanyagát átadná levéltári gyűjtőhelynek további megőrzésre. Kaposvár, Szekszárd, Szentes és Zalaegerszeg megyei székhely lévén, az iratanyag az átadás esetén is e városokban maradt volna, nemkülönben Mosonmagyaróvár esetében, ahol a volt Mosón megye iratait az egykori megyeháza (akkor már városháza) épületében őrizték. Hajdúböszörményben a polgármester előbb meg39