Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - Harsányi László: Magyar főpapi címerek a XX. században / 25–33. o.
pajzs mögé cölöp mentén állított körmeneti kereszt is. A pátriárkákat, a metropolitákat és az érsekeket (a címzeteseiket kivéve) kettős kereszt illette meg, míg a püspökök egyszerű keresztet használhattak. 15 A címerpajzsot osztó mesr teralakok igen változatosak lehetnek, azonban gyakran figyelhető meg a hasítás és vágás által képződő leereszt mint kedvelt megoldás. A címerképek általában jól ismert keresztény szimbólumok (Jézus szíve, Evangéliumos könyv), állatok (galamb, hal, bárány), növények (gabona, fa, liliom) és betűk (alfa és ómega, chrismon, M = Mária), de számos más címerképet is találunk. Az egyházi szokásoknak megfelelően a felszentelés előtt álló püspökök jelmondatot is választanak, melyben röviden és tömören tudják kifejezni, környezetük tudomására hozni törekvéseiket és szándékaikat. Gyakorta előfordul, hogy a jelmondat (devise) tartalmánál fogva fontosabbá válik, mint a címer, amely ez esetben csak másodlagos szerepet játszik. E jelenséget leginkább a II. Vatikáni Zsinat által megrajzolt, merőben új egyházkép kialakulása erősítette. A kor követelményeihez alkalmazkodó püspöki kollégium megújult és megtisztított tekintélye száműzte a triumfáló egyház képét, s helyébe a szolgáló egyházét hozta. 16 Ennek szimbolikus kifejezése volt, amikor VI. Pál pápa" eladta a Tiarát, s ennek tudható be a címerviselés terén bekövetkezett egyszerűsödési folyamat, valamint az, hogy a püspökök egy része nem is használ címert. A zsinat után kinevezett püspökök jelmondataiban sok esetben megtalálhatjuk a tipikus zsinati fogalmakat, mint a „Populus Dei" vagy „Corpus Christi", emellett azonban gyakori a Bibliából vett idézet, de előfordul az egyéni megfogalmazás is. A jelmondat tartalma néha igazodik a címerképhez. Álljon itt példaként Lékai László bíboros, esztergomi érsek címere, aki több mint egy évtizedig állt a magyar katolikus egyház élén, 1986-ban bekövetkezett haláláig. 17 A háromszögű, ívelt oldalú pajzs ezüst mezejében, kék pajzstalpra állított, természetes színű agyagkorsóból, cölöp mentén zöldellő faág emelkedik bi. A címerpajzsot vörös színű kalap koronázza, melyről mindkét oldalon 15—-15 vörös bojt lóg le. A pajzs mögött cölöp mentén álló körmeneti kettős kereszt alatt ívelt szalagon a címerképhez igazodó jelmondat (Succisa virescit = Megnyesve kizöldül) olvasható. „A megnyesett fa kizöldül" gondolat Jób könyvéből ered, 18 Lékai jelmondatának közvetlen forrása azonban a murakeresztúri apátsági templomon látható címer és jelmondat volt, amely évekkel püspöki kinevezése előtt ihlette meg a főpásztort. Az agyagkorsó pedig a fazekas és kályhás édesapának állított emlék. 19 A Lékai bíboros halálával megüresedett esztergomi érseki székre dr. Paskai Lászlót nevezte ki a pápa 1987-ben. Az új prímás-érsek főpapi címerét 1978ban — címzetes püspöki és veszprémi apostoli kormányzóvá történt kinevezésekor — dr. Vanyó László tervezte, akkor azonban nem készült színes változat. Színek alkalmazására 1987-től került sor, ennek kialakításában pedig Gömbös Tamás működött közre. (1. ábra.) A háromszögű, ívelt oldalú pajzsot ív alakú ék harmadolja. 20 A pajzs első, kék mezejében lefelé szálló fehér galamb, középső, vörös mezejében horgony, harmadik, arany mezejében nyitott evangéliumos könyv lebeg. A címerpajzs jobb oldalára helyezett mitra simplex, a cölöp mentén álló körmeneti kettős kereszt és a balharántos'an elhelyezett pásztorbot adja a pontifikállak teljes sorát. A címerképek elsősorban újszövetségi jelképek. 21 A galamb ősi keresztény szimbólum, amely már a Genezisben is megjelenik, de leginkább — és ez esetben is — a Szentlélek jelképe. 22 A horgony a remény és az állhatatosság szimbóluma, melynek jelentése „A zsidókhoz írt levél" 6. fejezetének egy idézetére támaszkodik, tudtul adva Isten örökkévaló erényét: „Lelkünk biztos és 28
