Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - Borsa Iván: Kutatási korlátozások / 9–11. o.

polgárok, a tudományos fokozattal rendelkezők és nem rendelkezők, a tudományos kutatóintézetek és a tömegtájékoztatási eszközök munkásainak lehetőségét. Ha általánossá válik a 30 éves (vagy ettől bármely irányban eltérő) korlátozási határ, úgy a levéltárosok válláról le lehet venni a jogos magánérdekek gondját is. Ez esetben ugyanis nem a levéltárosnak kell megóvnia pl. „a meghalt ember emlékét", hanem annak, aki a kutatásra megkapott dokumentumot felhasználja. Elgondolkoztató Szűcs Lászlónak a döntéshozatal és annak közvetlen előkészítését szolgáló iratoknak az informatív iratoktól való elválasztásával foglalkozó javaslata. Ez azonban csak a jelenleg még mindig lenézett iratkezelési munka magasabb színvonalra emelésével és alapos megreformálásával képzelhető el. A fentiekben érintett kérdéskörnek a nemzetközi levéltári életben van harmadik oldala is, hogy ti. az állampolgárnak van-e joga ahhoz, hogy a saját magára vonatkozó hivatalos iratokba (adatnyilvántartásokba) — korhatárra való tekintet nélkül — betekinthessen. Ha előre akarunk lépni a kutatási korlátozások területén, talán ezt a kérdést is előbbre lehetne vinni a megválaszolás érdekében. Folyóiratunk szerkesztőbizottsága 1988. november 4-én tartott ülésén elfogadta az 1989. évi laptervet. Ennek alapján a szerkesztőség többek között fontos szakmapolitikai témákat megvilágító tanulmányok (pl.: a levéltárügy újraszabályozásának szakmai előkészítésével összefüggő kérdések; a számítógép levéltári alkalmazásának és a számítástechnikai adathordozók archiválásának helyzete Magyarországon) megjelentetését tervezi. Továbbra is alapvető feladatunknak tekintjük a külföld levéltárügyének folyamatos bemutatását és a friss híradást szakmánk eseményeiről, eredményeiről, gondjairól. Folytatjuk a jeles levéltárosokkal készített interjúk közlését. 11