Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - MÉRLEG - Farkas Gábor: Budától – Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686–1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. Pécs, 1987. / 75–76. o.

Budától — Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686—1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez Szerk. Szita László. Pécs, 1987. 492 pag. A kötet a nagyharsányi csata tricentenáriumára Siklós, Pécs és Nagyharsány tanácsai, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja, a Baranya Megyei Művelődési Központ támogatásával a Baranya Megyei Levéltár kiadásában jelent meg. A szerkesztői előszóból megtudjuk, hogy a kiadvány anyagának gyűjtése szerves részét képezte annak a tudományos tevékenységnek, amely Buda török alóli felszabadítása 300. évfordulójára országos, sőt európai méretekben folyt. Ennek kapcsán a szerkesztő a Baranya Megyei Levéltár török kori anyagán túl kutatást végzett vagy forrásokat kapott a Karlsruhei Tartományi Főlevéltártól, a Bajor Állami Főlevéltár Hadilevéltárától, az Osztrák Állami Levéltár Hadilevéltárától, a Bajor Nemzeti Könyvtártól. A források zöme német, olasz és francia nyelvű volt. A fordítók jó munkát végeztek, a közlésre kerülő szöveget alapos kritikai vizsgálat alá vetették, nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt. Különösen a földrajzi és a személynevek mutattak torzított variációkat. A szerkesztő a szövegben a történetileg ismert neveket hagyta meg, de jegyzetben a variációkat felsorolta. A kötet anyagának összegyűjtésében külföldi tudósok is részt vettek, így Winfried Müller, Anton Tafferner és Gerhard Seewann Münchenből, Franz Tauber Bécsből. A kötet római számokkal ellátott fejezetekből áll. Két alapos és kitűnő elemzést nyújtó tanulmányt Szita László és Nagy Lajos készítettek, melyekben az 1686—1688. évi hadjáratokat elemzik. így olvashatunk a Buda elfoglalását közvetlenül követő hónapok hadjáratáról, az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi ütközetről, amely a törököt megakadályozta abban, hogy Budát visszafoglalja, de lehetőséget nyitott Belgrád felszabadítására is. Közben értesülünk az eszéki hadjáratról, Erdély 1687. őszi okkupálásáról, amikor a keresztény csapatok szinte ellenállás nélkül vonultak be Erdélybe. A kötet III. fejezetében a szerkesztő az 1686—1688. évi hadjáratokhoz közöl színes, érdekfeszítő és történeti szempontból értékes forrásokat. Ezek a források részben a hadjárat vezetői, illetve azok titkárai által keletkeztek. Egyik ilyen fontos forrásanyagnak minősíthető az a részlet, amely a császári seregek fővezérének, Lotharingiai Károlynak a hadinaplójából való. Ugyancsak hasonló mércét üt meg a bajor választófejedelemnek, Miksa Emánuelnek az 1687-es évre vonatkozó naplóanyaga, majd Tobias von Hasslingen vezérőrnagy, a hadsereg főszállásmesterének hadinaplója és parancskönyve következik, továbbá a bajor választófejedelem mellett működő tábori lelkésznek, Gaetano Bonomónak a naplója. Ezt a fejezetet az 1688-ban bajor szolgálatba toborzott magyar huszárezred két mustraj egy zeke zárja. A IV. fejezetbe a hadjáratból, ill. a hadjáratról írt missilisek kerültek. 75