Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Balázs Péter: A megyei városok iratanyaga a Horthy-korszak utolsó éveiben és a frontvonal áthaladása idején: I. rész / 44–58. o.

évekből viszont iratok és jegyzőkönyvek hiányoztak, amelyekről senki sem tudott felvilágosítást adni. Az 1885-től kezdődő jegyzőkönyveket a főjegyző saját szobájában őrizte. Nagykőrösön az 1900 előtti iratokat (ezeket tekintették levéltári anyagnak) a városháza két földszinti, száraz, vasajtóval és vasspalettákkal is ellátott szobájában helyezték el. A legrégibb darab egy 1593-ból származó török nyelvű irat volt. A tanácsjegyzőkönyvek és a városi számadások — hiányokkal — 1626-tól maradtak meg, a közigazgatási iratanyag 1631-ben kezdődött. A levéltár nagyobbik része rendezetten és csomókba kötve feküdt az állványokon, egy része azonban, amely nem régen került föl a pincéből, a földön kupacolva várt a rendezésre. Az ún. zárt vagy titkos levéltárat, amely a török iratokat és a város 1920 előtti jogbiztosító okmányait tartalmazta, két páncélszekrényben a levéltárban helyezték el, a kulcsokat azonban a polgármester őrizte. Az újabb bizalmas iratokat, amelyeket a polgármesteri iroda kezelt, három páncélszekrényben ugyancsak a levéltárban tárolták. További 11 város levéltárában ha nem is iratsorozatokat, de legalább egyes iratokat lehetett még az 1686-ot megelőző évtizedekből találni. Egerben a legrégibb, 1261-ben keletkezett irat csak másolatban maradt fenn, s a legrégibb eredeti oklevél 1552-ből származott. A tanácsi jegyzőkönyvek 1698-tól, az iratanyag is általában a XVII. század végétől maradt meg. A levéltárat a városháza egyik első emeleti nagy termében helyezték el, amely vasajtóval és vasspalettákkal ellátva, száraz és jól szellőztethető is lévén, az irattárolás követelményeinek mindenben megfelelt. A különösen becsesnek tartott iratokat egy lezárt ládában őrizték, és ennek tartalmáról külön nyilvántartás is készült. Esztergomban az ún. „titkos levéltárat" egy vaspántos láda képezte, melyben mintegy félszáz iratot (privilégiumok, céhszabályzatok, a város jogaira vonatkozó dokumentumok, köztük a legrégebbi egy 1625-ből való armális) őriztek. A jegyzőkönyvek 1701-től maradtak fenn, az iratok — egyes XVII. századi daraboktól eltekintve — XVIII—

XX. századbeliek voltak. A levéltár a városháza földszintjén egy nagyobb méretű szobát töltött meg, és bár az iratokat csomózva, állványokon tárolták, a kiküldött a levéltárat mégis gondozatlannak, elhanyagolt kinézésűnek találta. Az 1860-as években kiselejtezett, de meg nem semmisített XVIII—

XIX. századi mintegy 10—15 m

3 irat halomba hányva hevert a padláson. Gyöngyösön a levéltári anyagot a városháza két kisebb földszinti, száraz, jól szellőztethető, vasajtóval és vasspalettákkal felszerelt szobájában Őrizték. A legrégibb irat egy 1342-ből származó országbírói oklevél, amelyet a többi oklevéllel és a címeres nemeslevelekkel együtt borítékokban tároltak. A tanácsi jegyzőkönyveket csak 1697-től lehetett a helyükön találni, a korábbi köteteket — a Magyar Minerva szerint a sorozat 1606-tól töredékesen. 1634-től összefüggően volt meg — kikölcsönözték. (A jelentés nem mondja meg, hogy kinek.) A levéltár 1874-ig, az irattár 1935-től őrizte az iratokat. A két időpont közötti iratanyagot a kiküldött a város tulajdonában levő Orczykastély pincéiben és a városháza egyik börtönhelyiségében (mindkettő nedves) részben polcokon, részben a földön alig használható állapotban találta. A városháza padlására is hordtak fel iratokat, ezekről azonban senki sem tudott bővebb felvilágosítást adni. Hajdúböszörmény legrégebbi irata egy 1609-ből származó privilégium, ezen kívül a városnak a XVII. századból még három ilyen jellegű dokumentuma volt. Ezeket és az egyéb különleges becsben tartott iratokat a levéltárban egy speciális zárszerkezettel ellátott ládában őrizték. A jegyzőkönyvek sorozata az 1696., az iratoké az 1722. évvel kezdődött. A levéltárat és az irattárat egyébként a városháza földszintjének két közepes nagyságú szobájában helyezték el. Hajdúszoboszlón a levéltárat a Vértanúk terén levő városi bérház egyik első emeleti tágas szobájában őrizték, ahova a városháza épületéből 1932-ben szállították át. Az iratokat a levéltárban részben 50