Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - Szücs László: Adatvédelem és kutatói érdek / 35–38. o.

SZŰCS LÁSZLÖ Adatvédelem és kutatói érdek Űgy tűnik, hogy a címben szereplő fogalompár feloldhatatlan ellentétben áll egymással. Adatvédelem alatt az iratokban levő adatok egy részének közérdekre vagy jogos magánérdekre való hivatkozással történő elzárását, illetve szigorú feltételekhez kötött felhasználását értjük. Az ezzel szemben álló kutatói érdek viszont az az igény, hogy az adatok minél szélesebb, lehetőleg teljes körben álljanak az érdeklődők rendelkezésére — ami tágabb értelemben véve szintén a közérdekre való hivatkozásban nyeri el indokát. Nagy kérdés az, hogy mérsékelhető-e s milyen módon mérsékelhető ez az ellentét, továbbá, hogy a levéltár és a levéltáros hol helyezkedik el ebben az ellentétben. Mindjárt a kérdés utolsó részére válaszolva, teljes biztonsággal leszögezhetjük, hogy ebben az ügyben külön levéltári vagy levéltárosi érdek nem létezhet, s a levéltáros egyik oldal kizárólagos képviselőjévé sem szegődhet el. A jól felfogott levéltári érdek csak az lehet, hogy mind az adatvédelmi szempontok, mind a kutatói érdek lehető pontossággal körülhatárolt legyen, s a köztük feszülő ellentét minél alacsonyabb szinten jelentkezzék. A fenti kérdés első részének a megválaszolásához talán közelebb visz, ha megvizsgáljuk, hogy mit is értünk közérdek, illetve jogos magánérdek alatt. Jogszabályaink a társadalmi viszonyok, a szocialista törvényesség, a társadalmi tulajdon, a közélet biztonságának védelme oldaláról közelítik meg a közérdek fogalmát. Ez a 70-es években kialakított fogalomkör egyrészt szélesíthető, másrészt elmélyítésre, kibontásra szorul. A fogalom részletező kibontása a társadalmi viszonyok, a társadalmi tulajdon védelme szempontjából meg is történt, amennyiben a titokvédelemről szóló rendelkezések körvonalazták a honvédelmi, belbiztonsági, külkapcsolati és népgazdasági érdekeket érintő kérdéseket. Hasonlóan felvázolták a hetvenes évek elején jogszabályainkban a jogos magánérdek fogalomkörébe tartozó kérdéseket. így a polgári törvénykönyv szerint személyhez fűződő jog körébe tartozik a lelkiismereti szabadság, a testi épség, egészség biztonsága; a becsület, az emberi méltóság, a jóhírnév, a meghalt ember emlékének megóvása, a védekezni nem képes — büntetés alatt álló vagy eltűnt — személy kímélete; a névhez, a lakáshoz fűződő jog; a levéltitok megóvása. A személyhez fűződő jog sérelmét jelenti — a jogszabály szerint — a magánszemély bármilyen hátrányos megkülönböztetése, neme, faja, nemzetisége vagy felekezete szerint. Jogszabályaink külön hangsúlyt adnak a sajtó, kép* Szerző vitacikknek tekinti írását, s a szerkesztőség is szívesen venné, ha a rendkívül aktuális kérdés tisztázását segítő további írások, hozzászólások érkeznének. 35