Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - Érszegi Géza: Szent István görög nyelvű okleveléről / 3–13. o.

monostor cmctor-ának nyelve szerint lett görögül írva. Számtalan feltevés látott már napvilágot ezzel kapcsolatban. A jelenlegi tudásunk szerint az auctor az oklevéladó, vagyis az a személy, aki a monostort alapította és erről oklevelet adott ki.

41 Csakhogy Szent István nyelve nem lehetett görög! Valószínű tehát, hogy az auctor szót a monostor értelmi szerzőjeként kell felfognunk, s talán ebbe a jelentésbe belefér az, aki kezdeményezte a monostor alapítását, aki netán maga a bizánci uralkodó volt. Amiként nincs tudomásunk arról, ki lehetett a görög császár leánya, ugyanúgy a sorsára vonatkozóan sem rendelkezünk forrásokkal. A monostor azonban amelyet első szent királyunk alapított, a többi görög monostorral együtt talán a tatárjárás idejéig virágzott Magyarországon/'

2 Ezt követően a monostor a ciszterci apácák lakhelye lett.

43 Természetesen a görög oklevél hiányosságait és páratlan voltát tekintve mindig is felmerült a szöveg hitelességével kapcsolatban kétkedés. Czebe Gyula, akinek az első jó görög szöveget, s máig ható interpretációt, fordítást köszönhetjük, feltételezte a dél-itáliai párhuzamos forrásanyag alapján, hogy a görög szöveg nem maradt változatlan a megújításkor, hanem az eredeti szöveget egy dél-itáliai, szicíliai görögségben járatos ember a kor, a XII. század eleji viszonyainak megfelelően átalakította/

14 Vélekedését azonban Darkó Jenő más görög vidékekről származó forrásokban fellelhető párhuzamok alapján

45 és Krajnyák Gábor az egyházi terminológia jelenlétéből kiindulva

46 cáfolják. Ennek alapján tehát nincs okunk feltételezni, hogy a meglevő szöveg nem Szent István oklevelének szövege/

17 Tagadhatatlan, hogy Szent István görög oklevele egyedül áll abban a mezőnyben, ahol egymás után hárman is felsorakoznak (ugyan interpoláltán) a császári kancellária mintájára készült oklevelek.

48 Kérdéses azonban, hogy ezeket a császári mintára készített okleveleket kell-e hiteleseknek, a korra jellemzőknek tekintenünk? Az nyilvánvaló, hogy egyik, Szent István nevéhez fűződő latin nyelvű oklevél sem maradt ránk változatlan formában. A görög oklevél szövege ellen viszont számottevő érvet nem lehet felhozni. Joggal gondolhatjuk tehát azt, hogy a görög az egyetlen hiteles oklevélszöveg, amely fennmaradt Szent István neve alatt. Az oklevél formája, helyesebben szólva inkább formájának hiánya egy szerveződő állam hivatali írásbeliségének első termékére vall. Az oklevélben használt egyes szám az uralkodói többes helyett gyakori a korai uralkodói oklevelek között.

49 Ráadásul ennek nyomai itthon is felfedezhetők. Már volt róla szó, hogy a pannonhalmi oklevél bizonyos része egyes számban lett fogalmazva.

50 Egy ilyen egyes számban fogalmazott oklevél körvonalai rajzolódnak ki a Gizella királyné adományát megőrző késői feljegyzésből is.

51 Hogy tehát valóban ez az egyes számban való fogalmazás volt jellemző a Szent István-kori hivatali írásbeliségre, s a többes számú részek a fejlettebb írásbeliség adta formák közé Szent István korában még, avagy csak később lettek befoglalva, azt pusztán a veszprémvölgyi oklevél vizsgálata alapján eldönteni nem lehet. Ezt további kutatás tisztázhatja, amit nagymértékben elősegíthet a legrégebbi okleveleink megjelenés előtt álló corpusa.

52 FÜGGELÉK Alább közöljük a veszprémvölgyi oklevél hiteles („A") példányának görög szövegét Moravcsik Gyula kadása alapján (Az Árpád-kor magyar történet bizánci forrásai, Budapest, 1984. 79—81.), valamint annak Czebe Gyula (A veszprémvölgyi oklevél görög szövege. Értekezések a történelmi tudományok köréből. 24/1918. 17—18.) által készített, Moravcsik Gyula által módosított fordítását, továbbá Kálmán király 1109-i oklevelének latin szövegét, s annak magyar fordítását. 6