Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - Érszegi Géza: Szent István görög nyelvű okleveléről / 3–13. o.

ÉRSZEGI GÉZA Szent István görög nyelvű okleveléről Az első királyunk neve alatt fennmaradt tíz oklevél

1 között különleges helyet foglal el a veszprémvölgyi monostorról szóló.

2 Míg a többi oklevél latin nyelven íródott, addig ennek a nyelve görög. De egyéb vonatkozásban is különleges hely illeti meg oklevelünket. Hogy azonban különleges voltát láthassuk, nézzük meg a többit, a latin nyelven írottakat. Ugyancsak különleges hely illeti meg Szent István okleveleinek sorában a pannonhalmi apátság számára kiállított oklevelet.

3 Különlegessége abban van, hogy ez az egyetlen, amelyik eredeti oklevél látszatát kelti. A pannonhalmi oklevél ugyanis szinte megszólalásig hasonlít azokra az oklevelekre, melyek a császári kancelláriában készültek az első ezredforduló tájékán. Sőt a diplomatikai kutatás eredményei alapján annak a névtelen kancelláriai alkalmazottnak a keze munkáját láthatjuk benne, aki Heribert kancellár keze alatt dolgozott, s mivel nevét nem ismerjük, az ábécé betűinek egyikével, a „C" betűről nevezték el. Minthogy „Heribert C" pályája a császári kancelláriában 1002-ben megszakadt, joggal gondoltak arra a kutatók, hogy az csakis Magyarországra jöttével függhet össze, ahol feladata a királyi udvar hivatali írásbeliségének megszervezése lehetett/' Rá vall nemcsak az eredetiséggel kecsegtető pannonhalmi oklevél, de több más bencés monostor számára adott, valamint püspökségek alapításáról szóló másolatban fennmaradt oklevél is. A pécsváradi 1015-ből,

5 a két zalavári 1019ből és 1024-ből,

6 valamint a bakonybéli 1037-ből

7 valamennyien egy bencés monostor alapításáról szólnak. Mindegyikükről azonban kiderült, hogy a pannonhalmi oklevél felhasználásával készült hamisítványok.

8 A veszprémi püspökség 1002-i

9 és a pécsi 1009-i

10 alapításáról szóló oklevelek szövege ugyancsak Heribert kancellár egykori, C betűvel jelzett munkatársára vallanak. Mivel azonban e két utóbbi oklevélnek sem maradt fenn eredeti példánya, valamint a Heribert C-re nem jellemző, sőt gyanút keltő szövegek is fellelhetők bennük, ezért — noha egészükben hiteleseknek tekinthetők — valószínű, hogy szövegük megváltozott (interpolált) formában maradt ránk.

11 Visszatérve a pannonhalmi oklevélre ugyancsak meg kell állapítanunk, hogy szövege semmiképpen sem lehet minden részletében eredeti. A csak nehezen feloldható ellentmondás a keltezésben, miszerint az oklevélben 1001-i kelet szerepel, Heribert C pedig ekkor még javában a császári kancelláriában tevékenykedett, valamint a szövegezésben előforduló törés, azaz a többes számú fogalmazásról egy adott helyen áttér az egyes számra, hogy azután a záró formulás részek ismét többes számba kerüljenek, továbbá az, hogy a pecsétjén nem Szent István, hanem Kálmán királyunk látható, arra a megoldásra vezették a kutatókat, hogy a császári kancelláriában szokásos formában kiállított oklevél ? 3