Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - MÉRLEG - E. Kovács Péter: Repertorium fontium medii aevi. Roma, 1962–1977. / 75–78. o.

be. Jogi források, levelek, énekek és versek, hagiografikus írások, zsinati határozatok és más egyházi források, gazdaságtörténeti emlékek, erkölcs- és doktrínatörténeti művek, kalendáriumok, nekrológok, obituáriák, az európai történelemhez kapcsolódó arab, zsidó és oszmán-török források. Ezeken felül bekerülhettek még kiadatlan vagy elveszett művek is, feltéve, ha valaki hivatkozik rá a szócikkben, vagy az utóbbi esetben, említést tesz róla valamelyik auktor.

8 Ennek a sokoldalú gyűjtésnek méltó megfelelője az egyes címszóknál alkalmazott feldolgozási módszer. A rövid életrajzi ismertetés után, az adott szerző munkáinak felsorolása következik alfabetikus rendben. Minden mű után pár soros ismertetést, és a kézirat lelőhelyét találni. Az utóbbinál vagy a kritikai kiadásra, vagy a kódexet tartalmazó kötetre történik hivatkozás. Nincs tehát az összes kézirat felsorolva, a veteres translationes és a facsimilia címszavak csak ott fordulnak elő, ahol vulgáris nyelvre is lefordították az auktort vagy a kódex filmen is megtalálható. (Abelard Epistolae-ját Jean de Meun fordította le 1303 előtt franciára II. k. 97. 1., a szászok krónikájáról pedig fotómásolat is készült. III. k. 442. 1.) A kiadásokat felsoroló résznél az első helyre, ha lehetséges, az editio princeps került. A commentationes-ban felsorolt cikkek, tanulmányok, könyvek nagy segítséget adhatnak a kutatónak a szerző jobb megismeréséhez. Az 1977-ben kiadott Additamenta-kötet az 1962—1972 között megjelent kiadványokat gyűjti egybe, de mint már fent említettem, olyan munkák is bekerültek, amelyek a Repertóriumból kimaradtak. A magyarországi munkák közül csak a szegedi egyetem kiadványát említem. (Az Acta Universitatis Szegediensis kiadványai között találni a Karácsonyi Béla által kiadott Chronica Hungaro—PoZonica-t, valamint Karácsonyi Béla és Kristó Gyula munkáját, a Diplomata Históriám Domini Matthei de Genere Chak-ot. Addit'amenta 3. 1.) A Repertórium érdekességei közül csak egy, magyar vonatkozású oklevelet emelnék ki. A II. kötet 228. lapján az 1222-es Aranybullát találjuk. Azért került be az elbeszélő források gyűjteményébe, mert Kelet-Európa történetére vonatkozó fontos oklevelek szabad utat kaptak a bizottságtól talán azért, hogy e forrásokban sokkal szegényebb régió több lehetőséget kapjon címszavainak szaporítására. A magyar szerkesztőbizottság munkáját (Mályusz Elemér és később Györffy György elnökök, f Bónis György, t Mezei László, Kumorovitz L. Bernát és Jászay Gabriella titkár) a Magyarországra vonatkozó címszavak alapos kidolgozása mellett azért is dicséret illeti, mert a külföldi szerzők műveihez az összes magyar cikket, fordítást vagy Gombos Albin esetében, könyvet, a feldolgozó nemzeti bizottságok rendelkezésére bocsátották. így fedezni fel az összes magyar Dante-fordítót élükön Babits Mihállyal (IV. k. 112. 1.), Kardos Tibor nevét, mint a Carmina Burana egyik interpretátorát. (III. k. 139. 1.) De nem kerülte el figyelmüket Chrodegang regulájánál Békefi Rémig tanulmánya 1901-ből (III. k. 253. 1.), vagy Bottló Béla könyve Dlugosz lengyel történetének magyar vonatkozásairól. (IV. k. 217. 1.) A német történelem egyik kiemelkedő forrása, az Annales Altahenses kiadásaira utalva tűnik fel Gombos Albin Catalogus-a (II. k. 245. 1.), de megtalálni rá a hivatkozást Arnpeck címszó alatt is (II. k. 403. 1.) Ez a hatalmas munka mindenképpen megérdemelte az ilyenfajta megbecsülést, hiszen felveszi a versenyt bármelyik hasonló jellegű kötettel. Természetesen tudva azt, hogy Gombos csak a Magyarországon elérhető legjobb kiadások alapján dolgozik. Nemzetközi jelentőségű alapmunka a Repertórium Fontium Históriáé Medii Aevi, és az eddig megjelent kötetek ismerete megengedi azt a következtetést, hogy az előkészületben levő, de talán kicsit lassan megjelenő újabb részek ha77