Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - KILÁTÓ - Dusnoki József: Az Archivmitteilungen 1984–1985. évi évfolyamai / 68–72. o.

A feltáró munkák is előrehaladtak, 1968 és 1983 között 88 hagyatékot (194 ifm) rendeztek és jegyzékeltek, így az összes anyag 70%-a tekinthető feltártnak. A történeti források két sajátos típusával foglalkoznak Jan Peters és Dieter Hebig írásai. 7 Az előbbi a paraszti naplók gyűjtésére szólítja fel a levéltárakat, múzeumokat és a honismereti körök tagjait. Elsősorban a dán és a nyugatnémet kutatások eredményei alapján ismerteti a paraszti naplók sajátosságait, mivel az NDK-ban mindeddig nem foglalkoztak ezzel a forrástípussal, holott — mint ,„a dolgozó emberek önvallomásai" — igen értékesek a történeti kutatás szá­mára. Nem véletlen, hogy először Dániában fedezték fel és hasznosították ezt a forrást. Megtörtént bibliográfiai feldolgozása (több száz XVIII— XIX. századi paraszti naplót regisztráltak), sőt a naplókat külön kutatóközpontban gyűjtöt­ték össze. A XVII. században tűnnek fel az első naplószerű krónikás feljegy­zések egyes paraszti háztartásokban. Az írástudás terjedésével és a paraszti gazdaságok egy részének a piaci viszonyokba való bekapcsolódásával a követ­kező században gyakoribbá válnak, a XIX. században pedig a mennyiségi nö­vekedés mellett a naplóírók társadalmi palettája is színesebbé válik. Napló­szerű feljegyzéseket ekkor már zsellérek, napszámosok, cselédek és munkások is írtak. Nagy vonalakban két (gyakran keveredő) fajtája különíthető el: a gaz­dasági és az általában tudósító napló. A paraszti naplók nálunk nem számíta­nak ismeretlennek, főleg a néprajzosok és a szociográfia művelői előtt. Utóbb pl. Szenti Tibor hasznosította a lebilincselően izgalmas könyvében — szóbeli vallomásaikon túl — a vásárhelyi parasztok „írásban megőrzött emlékezetét" is. Aligha szükséges kifejteni, hogy a történettudomány jó néhány ága bőven meríthet értékes adatokat a paraszti (vagy egyéb társadalmi réteghez tartozó naplóíró által írt) naplókból. Az antropológiai szemlélet térnyerése pedig még inkább fokozhatja az érdeklődést a különféle naplószerű egyéni beszámolók iránt. Nálunk is érdemes lenne több figyelmet fordítani e privát jellegű, több­nyire „névtelenektől" származó személyes iratanyag összegyűjtésére, mivel ál­talában nem becsben tartott, hanem értéktelennek tekintett, ezért kallódó, költözéskor, régi házak lebontásakor végleg elvesző dokumentumokról van szó. (Gondolunk itt más, történeti forrásértékkel bíró családi iratokra is.) A mú­zeumokban, levéltárakban elszórtan meglevő naplók, naplószerű feljegyzések feltérképezése, bibliográfiai feldolgozása sem csupán az NDK-ban aktuális feladat. Dieter Hebig a kataszteri és ingósági iratanyag történetét (az egykori Po­roszország területét szem előtt tartva), funkcióit, összetételét és jelentőségét vizsgálja. A kataszteri és ingósági iratanyagok forrásértéke formularizált, tö­meges jellegéből, az információk időben és területileg egynemű dokumentáció­jából adódik. A legkülönbözőbb kutatási irányú és témájú gazdaság-, társada­lom- és politikatörténeti (számítógépes) feldolgozásukra kínálkozik lehetőség. Emiatt Hebig véleménye szerint a kataszteri iratanyag teljes megőrzésére kell törekedni. Csak a tükröződő iratanyagot, illetve az iratképzés nélkülözhető közbülső szintjeit szabad selejtezni. A raktározási gondok megoldásában a hely­megtakarító mikrofilmezés segíthet. A fondszintű rendezés és a fondelhatárolás problémáinak vázolása után egy előnyomtatvány igénybevételén alapuló ész­szerű feltárási metódust javasol, amely csökkenti az iratanyag tömeges jellege miatt szükséges nagy munkaráfordítást. A levéltári rendszerezés problémakörén belül a pertinencia szerinti fondok rendezéséről és jegyzékeléséről szerzett gyakorlati tapasztalatokat ismerteti Elisabeth Schwarze. 8 Mivel a régebbi pertinencia szerinti levéltári fondokat általában rendezettnek tekintik, a szakirodalom szinte teljesen figyelmen kívül hagyja rendezésük és jegyzékelésük kérdéseit — állapítja meg a szerző. Feltárá­suk, új feldolgozásuk pedig sokszor sürgető feladat a levéltári anyag használ­70

Next

/
Oldalképek
Tartalom