Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - KILÁTÓ - Ress Imre: A Scrinium 1984–1986. évi évfolyamai / 64–67. o.

gára, elsősorban a kismartoni zsidó levéltárra támasztott jogigényét. Az osztrák levéltáraknak a kortörténeti iratok begyűjtése és kutathatóvá tétele terén rendkívüli nehézséget okozott az ún. adatvédelmi törvény azon cikkelye, amely egyrészt korlátozta a személyes vonatkozású iratok kutatását, másrészt előírta az ilyen iratok meghatározott idő utáni megsemmisítését. Az osztrák levéltárosok mind ez ideig eredménytelenül törekedtek ennek a levéltárakat sújtó törvénycikkelynek a módosítására, ill. az adatvédelem és a levéltári gyakorlat követelményeinek összehangolására. Walter Hummelberger levéltár-történeti tanulmánya az 1920-as osztrák— csehszlovák levéltári egyezmény létrejöttének körülményeit dolgozta fel. Az első világháborút lezáró békeszerződések arra kötelezték a monarchia utódállamait, hogy bilaterális egyezményekkel rendezzék a felbomlott államalakulat levél- és irattári öröksége felszámolását. A kétoldalú tárgyalásokat megnehezítette, hogy az Ausztriával kötött St. Germain-i békeszerződés levéltári cikkelye nem foglalt egyértelműen állást a likvidálásnál alkalmazandó elv kérdésében. Noha osztrák tiltakozásra a békeszerződés végleges szövegéből kimaradt a monarchia levéltári öröksége területi alapon való felosztásának kötelezettsége, de a módosított változatot sem lehetett a provenienciaelv kizárólagos kimondásaként értelmezni. A jogi bizonytalanságot kihasználva Csehszlovákia — az utódállamok többségéhez hasonlóan — a pertinencia álláspontjára helyezkedett, s a cseh—morva tartományi kormányszervek Bécsben őrzött levéltárainak megszerzése mellett arra törekedett, hogy mind nagyobb arányban kerüljenek átadásra a központi kormányhatóságok cseh és szlovák vonatkozású iratai. Levéltári követeléseinek a prágai kormány, amely az egykori monarchia ipari potenciáljának és energiaforrásainak döntő hányadával rendelkezett, a gazdasági bojkott kilátásba helyezésével adott nyomatékot. Ilyen feltételek között jött létre az 1920-as osztrák—csehszlovák levéltári egyezmény, amely — a provenienciaelv nyilvánvaló sérelmére — messzemenően kielégítette a csehszlovák igényeket. A nagyarányú iratátadási kötelezettség ellenére osztrák részről mégis eredménynek tekintették, hogy a békeszerződést követő első levéltári egyezményben a csehszlovák kormány, miután iratkiszolgáltatási igényeinek érvényt szerzett, a monarchia levéltári örökségének felosztása kérdésében elvileg és a jövőre nézve irányadónak ismerte el az osztrákok által képviselt provenienciaelvet. Ausztria számára a csehszlovák elvi nyilatkozat alapot adott, hogy a többi utódállammal folytatott levéltári szétválasztási tárgyalások során ragaszkodhatott a provenienciaelv érvényesítéséhez. A 33. és 34. számú füzet jellegét a levéltár-építészetről tartott 19. Osztrák Levéltáros Kongresszus referátumai határozzák meg. E szerteágazó kérdéskör egyes részproblémáit és a speciális helyi sajátosságokat tárgyaló előadások közül mindössze kettő tartalmaz átfogó igényű és általános érvényű megállapításokat. Hermann Rumschöttel a bajor levéltárépítés negyedszázados eredményeit és tanulságait összegezte. Az elmúlt huszonöt évben bajor földön négy új levéltári célépület mellett hét műemlék épületet adaptáltak levéltári célokra, s további öt esetben végeztek nagyarányú raktárbővítést, amelynek eredményeként a bajor állami levéltárak legalább húsz évre elegendő raktártartalékkal rendelkeznek. Az építészeti tevékenységet és a raktárfelszerelés egységes korszerűsítését a Levéltári Főigazgatóság irányította, amely a modern technika levéltári alkalmazásának mértéktartó, szelektív elvét érvényesítette. Ennek jegyében általánosan bevezették a compactusállványok használatát, a raktárak tűz- és riasztóberendezéssel való felszerelését, de lemondtak az automata tűzoltó készülékek beépítéséről, az ellenőrző videokamera-hálózatról, a raktárak mesterséges klimatizálásáról. A levéltári anyag biztonságos őrzésének feltételeit, a raktárak termikus-hidrológiai viszonyainak szabályozását a költséges 66