Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - Mraz, Henrike: A kamarai igazgatás kezdetei a Bánátban / 28–42. o.

A) A bécsi központi hatóságok illetékessége: Udvari Kamara és az Udvari Haditanács Az első elképzeléseket a Bánát polgári igazgatásának jövőbeni berendezését illetően az Udvari Kamara már Temesvár bevétele előtt megfogalmazta. Ez világos utalás arra, hogy a vidék végleges birtokba vétele a kifejezett hadicélok közé számított. A központi császári hatóságok Bécsben már I. Lipót idején, a nagy török háború folyamán, gazdag tapasztalatokat gyűjthettek az újonnan meghódított területek igazgatásának megszervezésével kapcsolatban. A hajdani magyar fővárosnak, Budának a császári sereg által történt bevételét követően, II. Miksa Emmánuel választófejedelem, Lotharingiai Károly herceg, Bádeni Lajos őrgróf és végül Savoyai Jenő herceg sikereinek eredményeként a régi Magyar Királyság és Erdély nagy része az 1699. évi karlócai békében I. Lipótra szállt. Az alapvető elgondolások a közigazgatást illetően azonban már 1684-ben elkészültek, jóval azelőtt, mint ahogy az érintett területeknek a békeszerződés általi leválasztása a török birodalomról megtörtént. Az országrészek ekkor „via facti" és „iure belli" a császáré voltak. Az egykor Szent István koronájához tartozó területekről volt szó, de Bécs súlyt fektetett arra, hogy „ezek a császári hódolat (devotion) és jogszerű hatalom alá kerültek s következésképpen a hódítás jogán (iure belli) a szabad rendelkezés és haszonélvezet ellentmondás nélkül megillet minket".

1 Ténylegesen a neoacquistica alárendelése a magyar hatóságoknak egy hosszadalmas folyamat volt.

2 Mindenekelőtt az Udvari Kamara adminisztrációja volt a döntő. így már 1684 augusztusában kifejezetten megállapították, hogy „az újonnan megszerzett és eddig elfoglalt (területeket) gazdaságilag és politikailag az udvari kamarai adminisztrációnak kell közvetlenül alárendelni".

3 A koordináció az Udvari Kamara és az Udvari Haditanács, valamint az ennek alárendelt főhadbiztosi hivatal között nem volt mindig egyszerű, kiváltképpen azokban az időkben, amikor a hadműveletek még tartottak. A császár diplomáciai képviselete a portánál ugyancsak az Udvari Haditanács teendői közé tartozott.

4 A császári Udvari Kamara Bécsben átfogó illetékességgel rendelkezett a pénzügyek, a gazdaság, a közlekedés és a középítkezések stb. területén.

5 Szerkezetében ez még az I. Ferdinánd által 1526-ban kiadott udvari rendtartással (Hofstaatsordnung) létrehozott Udvari Kamaráig nyúlt vissza, amely 1527. január elsején kezdte meg tevékenységét. Az I. (II.) Miksa, I. Lipót és III. (VI.) Károly által kiadott több ízbeni instrukciók ellenére a kamara a Mária Terézia által végrehajtott hatósági reformig, több mint 200 éven át működött. Mellette léteztek az egyes országok számára felállított kamarák, mint a cseh Prágában, a felső-ausztriai Innsbruckban, a belső-ausztriai Grazban és a magyar. Ez utóbbi székhelye Pozsonyban volt, mivel a régi főváros, Buda 1541 óta egy török pasa székhelye volt. Működött még az ún. Szepesi Kamara is, Kassa székhellyel, a mai Kelet-Szlovákia és az ún. szepesi városok területére kiterjedő illetékességgel. Ezeknek a kamaráknak a kompetenciája nagyon behatárolt volt, a bécsi Udvari Kamarának voltak alárendelve.

0 A kincstári bevételeknek ebben az időben két formáját különböztethetjük meg. Egyfelől voltak az ún. kamarai bevételek, amelyek vagy közvetlenül a földesurak kezén levő birtokokból származtak és ezekkel a kamara szabadon rendelkezhetett, vagy a régi regálékra voltak visszavezethetők: mint a vámokra, a pénzverésből származó haszonra, a bányászat jövedelmeire, a só kitermeléséből és forgalmazásából származó bevételekre. Különösen ez utóbbi játszott 29