Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - Kaczián János: Az erdőbirtokosságok iratai a Tolna Megyei Levéltárban / 16–23. o.

közösségek megbontására, a közös használatú tulajdonnak egyéni tulajdonná változtatására irányultak. így pár tag dönthetett a többség akarata ellen, akadályozva az egyébként is lassú fejlődést. Ennek olyan országos rendelettel próbáltak gátat vetni, amely a természetbeni elkülönítést minimum 100 kh tulajdonhoz kötötte.

5 A hivatalos levelezés alapján felvázolható az állami irányítás szervezete és annak változása. Alsó fokon a m. kir. erdőhivatalok, felső fokon a földművelésügyi miniszter látta el az állami erdőfelügyeletet. 1923-ban Kaposváron szerveződött középfokú erdőigazgatóság, amelynek hatásköre Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyékre terjedt ki. Tolna megye 1931-től két erdőőri kerületre lett osztva: 1. Szekszárd székhellyel a központi járási erdőőri kerülethez tartozott a dunaföldvári járás, a központi (később szekszárdi) és a völgységi (később bonyhádi) járás. 2. Tamási székhellyel a Tamási járási erdőőri kerülethez tartozott a dombóvári, a simontornyai (később részben gyönki) és a tamási járás. A következő másfél évtizedben az erdőbirtokossági társulatok életében lényeges változást az 1935:4. te. hozott. Ez már minden erdőtulajdonra érvényes rendelkezés. Nagy érdeme, hogy természetvédelmi szempontokra is kitért. Az erdők állapotát meghatározó területekkel nem az erdőbirtokossági társulatok rendelkeztek. Tolnában az Esterházy-uradalomnak volt a legnagyobb erdőbirtoka. A hitbizomány a dombóvári kerületben levő hatezer hold mellett az ozorai kerületben nyolcezer holdat bírt.

6 Iratrendezéskor az anyagot a hercegi hitbizomány már rendezett egyéb dokumentumaihoz soroltuk, az adatok segítségével elkészíthető segédlettel. A másik jelentősebb birtokcsoport a különböző alapítványok kezén volt. A magyar kir. tanulmányi alap Bogyiszló, Grábóc, Őcsény és Szekszárd határában több, mint háromezer hold erdővel rendelkezett.

7 A Magyar Nemzeti Múzeumnak Lengyel, Mucsi és Závod határában 2200 holdat adományozott gr. Apponyi Sándorné. A férje iránti kegyeletből ezt „Gróf Apponyi Sándor alapítvány" néven kezelték. A birtok igazgatását az alapítványnak Budapesten székelő igazgatósága látta el. Kezelése a Lengyeli m. kir. közalapítványi hivatal erdőmérnökének volt a feladata. A M. Kir. Egyetem Dunaföldvár és Németkér határában mintegy 1700 kh-at birtokolt. Jelentős területekkel rendelkezett még a katolikus egyház Pécsi és Veszprémi Püspöksége, a Kalocsai Főkáptalan és a Magyarországi Kegyestanítórend. Ez utóbbi 1807-ben I. Ferenc király adománylevele alapján kapta a Várong melletti birtokait. (Somogy és Zala megyékben voltak a jelentősebb területei.) Kezelését egy hattagú rendi kormányzótanács irányította, melyet a rendfőnök vezetett. A gazdálkodás napi feladatait a rendi tagokból választott jószágkormányzó látta el.

8 1945 a volt úrbéri erdőbirtokosságok, és általában az erdők történetében is jelentős változást hozott. Fontosabb állomásnak tekinthetők: — a nagybirtokrendszer felszámolása, a földosztás; — az államosítás, az állami gazdaságok kialakulása; — a termelőszövetkezetek szervezése; — a társulatok jogainak 1950-es évekbeli korlátozása; — a törvényesség helyreállítása; — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése; — 1964-ben az erdőbirtokossági társulatok működésének lezárása. A nagybirtokrendszer megszüntetéséről szóló 1945:6. te. a 10 kh-nál nagyobb erdőterületek megváltásáról is rendelkezett. 100 kh-ig állami ellenőrzés mellett községi tulajdonba, a 100 kh-nál nagyobbak pedig állami tulajdonba kerültek, a közbirtokossági tulajdon létesítésének lehetőségét is fenntartva. 18