Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - HÍREK - Csorba Csaba: Szemere Bertalan és kora: a Magyar Történelmi Társulat tudományos emlékülése Miskolcon / 103–105. o.

Az ünnepi megemlékezések sora 1987. augusztus 27-én Vattán, a szülőfaluban kezdődött, ahol a megye és a település vezetői, valamint a Magyar Történelmi Társulat megyei csoportjának képviselői megkoszorúzták Szemere Bertalan emlékművét. A művelődési házban Csorba Csaba, a megyei levéltár igazgatója emlékbeszédben méltatta Szemere Bertalan életművének jelentőségét. Augusztus 28-án Miskolcon, az avasi református temetőben Szemere Bertalan síremlékét, a megyei tanács épülete mellett pedig szobrát koszorúzták meg. A megyei tanács épületében Szemere Bertalan-emlékkiállítás nyílt a megyei múzeum, a megyei levéltár, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, ül. a Szemereleszármazottaktól kölcsönzött tárgyi és iratanyagból. A megyei tanács dísztermében — ahol Szemere Bertalan első politikai beszédeit mondta el — Ladányi József, a megyei tanács elnöke mondott emlékbeszédet. Augusztus 29-én került sor a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában a „Szemere Bertalan és kora" tudományos emlékülésre. A tizenkilenc előadást szervezési és pénzügyi okok miatt egyetlen napra kellett sűríteni, egy-egy előadóra átlagosan alig jutott több tíz-tíz percnél. Dacára az idő rövidségének, több témakörben így is sikerült plasztikus, sok új szempontot tartalmazó, új adatokat feltáró előadásokkal mindvégig lekötni a termet betöltő, érdeklődő hallgatóság figyelmét. Az előadás-sorozat többé-kevésbé a kronológiai rendjében kísérelte meg felvázolni Szemere Bertalan életútját, elsősorban az életút főbb csomópontjait, beleágyazva a korszak politikai képébe. A Szemere család genealógiájának vázlatos ismertetésére Kállay István budapesti egyetemi tanár vállalkozott. A sárospataki jogi tanulmányokról, a korszak jogászképzéséről Tóth Albert tiszalúci ref. lelkész tartott előadást. A nyugat-európai tanulmányút jelentőségét, az arról írott korszakos jelentőségű könyv néhány vonatkozását Csorba Csaba elemezte. Ruszoly József Szemere reformkori Borsod megyei tevékenységét elemezte alapos levéltári kutatások alapján. Szemere másfél évtizedet töltött Borsod vármegye szolgálatában: 1832-ben joggyakornokként kezdte, s mint ilyen kísérte el Palóczy Lászlót az 1832/36-os országgyűlésre, majd tiszteletbeli aljegyző, táblabíró, nyugati útjáról hazatérve az egri járás főszolgabírája, az 1843/44-es, majd az 1847/48-as országgyűlésen a megye egyik követe, 1846-tól másodalispán. Borsodban jó politikai stratégának bizonyult, szilárdan megtartotta a megyét a reformok igenlőinek pártján. Hivatali funkcióit nagyfokú alapossággal, lelkiismeretesen, példaszerűen látta el. A megye levéltára arról tanúskodik, hogy az iratkezelésben is rendkívüli gondosságot tanúsított. Iratai mind a forma, mind a tartalom és stílus tekintetében mintaként szolgáltak a megyében. Szemerének a miskolci színházzal, a tűzvészben leégett színház újjáépítésével kapcsolatos tevékenységét Veres László miskolci múzeumigazgató-helyettes ismertette röviden. Csorba Sándor nyíregyházi főiskolai docens, akinek Szemere pályakezdéséről írott művét 1984-ben adta ki a miskolci Városi Könyvtár, az egész életművet átfogó elemzést adott (Magán- és közélet Szemere Bertalan műveiben). A Szemere-életmű jogi és közigazgatás-történeti vonatkozásaival fél tucat előadás foglalkozott. Horváth Tibor miskolci egyetemi tanár Szemere büntetőjogi nézeteit elemezte. Kiemelte, hogy Szemerének ott a helye a magyar jog legnagyobb XIX. századi kodifikátorai sorában. A halálbüntetéssel kapcsolatos büntetőjogi nézetei a XX. században is megállják helyüket. Szemere törvényjavaslatainak jelentős részét sajnos nem lehetett elfogadtatni az országgyűléssel. Ilyen volt mintaszerűen alapos szerzői jogi törvényjavaslata is (Balogh Elemér szegedi tanársegéd méltatta). Külön előadás emlékezett meg (Homoki Nagy Mária szege'di tanársegéd) Both Ödönről, aki a szegedi egyetem jogtörténész pro104