Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Kállay István: A betáblázási jegyzőkönyv / 18–26. o.

Van példa arra, hogy a görög egyház ad kölcsönt görög kereskedőknek. 1307-ben pl. Kirovits Antal Constantin kapott 1000 RFt-ot, 1815-ben Dukovits Dömötör és Antal 1400 Ft-ot a görög templomtól/'

6 Református pap mindössze egyszer szerepel a betáblázási könyvekben: Kállay András hídvégi prédikátor 3000 RFt-ot adott 6% kamatra Hirtling Ferenc polgárnak/'

7 Sokszor szerepelnek a könyvekben a mészárosok, akik állatvásárlásra vettek fel kölcsönöket. A legtöbbször mégis a kereskedőkre tábláztattak be különböző kölcsönöket és áruhiteleket. Az esetek azt mutatják, hogy a fehérvári kereskedők külföldi nagykereskedőkkel álltak kapcsolatban.

48 Más szabad királyi városok közül Buda (pl. 1732, 1737), Eszék (1776), Győr (1752), Pécs (1759), Pest (1757) és Pozsony (1770) polgárai és lakosai folyamodtak a fehérvári betáblázási könyvhöz/

9 A mezővárosok és a falvak közül Adony (1795), Alcsút (1783), Bikács (1764), Fölcsút (1785), Isztimér (1782), Kálóz (1733), Keresztes (1781), Ladány (1754), Mór (1808), Palota (1736, 1749), Pápa (1756), Pécsvárad (1787) és Tata (1751) lakói szerepelnek a hitelezők között.

50 Élénk hiteltevékenységet fejtettek ki az uradalmak, így az ácsai (1785), a csákvári (1776), a cikolai (1775), a hörcsöki (1776), a lángi (1776), a lovasberényi (1791, 1792, 1809, 1810, 1825), a palotai (1714), a pázmándi (1777) és a sümegi (1757).

51 Betáblázni általában készpénzt szoktak, de van néhány kivétel. 1727-ben Platterer Jakab 12 mérő búzát intabuláltatott Láng József nevére. 1749-ben 14 körmöci aranyat, 1751-ben 25 rendes és 4 körmöci aranyat, 1842-ben 100 egyszerű császári dukátot tábláztak be. De be lehetett tábláztatni a vinculumot is. 1769-ben pl. Kiss György 300 Ft-ot tábláztatott be Grabner Mihály ellen vinculum ex non observantione praestituti termini címén.

25 Betábláztatták az elmaradt kamatot is. 1740-ben pl. kétévi, 1745-ben háromévi, 1749-ben hétévi és 1751-ben kétévi elmaradt kamatot.

53 A leggyakoribb a pénzkölcsön intabulálása. A legkisebb összeg 10—20 Ft, a leggyakoribb az 1000—2000 Ft, de vannak nagyobb pénzkölcsönök is. 1777ben Zutrung György pl. 3000 Ft-ot tábláztatott be Hollner András, 1820-ban Perits Ferenc 3400 Ft-ot Neichel Ferenc és hitvese, 1757-ben egy kapitány özvegye 4000 Ft-ot August Antal javaira.

54 A nagyobb összegek közül a Daróczy Lajos házára írt 8000 Ft (1773), a Hübner János javaira írt 19 830 Ft (1826), a Bezerédy Miklós javaira írt 22 000 Ft (1341), vagy a Mestery Farkas és Friebeisz Klára hátramaradt javaira írt 31 000 Ft (1785) érdemel említést.

55 Gyakori eset, hogy házvételkor a vevő a vételárral, vagy annak egy részével adós maradt; ezt az eladó, akkor már mint hitelező, betábláztatta. 1728ban pl. a császári élelmezési biztos adta el a házát, majorját, szőlőjét és konyhakertjét 2300 Ft-ért Demkovits Józsefnek. Egyúttal bejelentette, hogy az egész összeget az eladott házra tábláztatja. 1739-ben Madocsányi Anna a vételár egy részét tábláztatta a Lelovics polgárnak eladott házra. 1787-ben az egész adásvételi szerződést táblázták be Hübner Sebestyén javára Thorner Mátyás és felesége egész vagyonára. 1790-ben Pázmándi Sámuel adta el a megyeházával érintkező házának a felső részét. A vevő (Arnoldt József lakatosmester) a vételárat két részletben fizette, ezért az egészet a házra táblázták rá.

56 1791-ben úgy kelt el egy ház, hogy az építésére felvett és rátáblázott adósság rajta maradt. Ezt a vevő 6% kamatra átvállalta; erre összes javait lekötötte. Bejegyezték a könyvbe, ha az eladás valamilyen feltétellel (lakás, tartás stb.) történt. Rendszerint feljegyezték a házhoz tartozó kültelkeket (pl. 22