Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - HÍREK - Pandula Attila: 200 éves a Fejér Megyei Levéltár: tudományos ülés Székesfehérváron / 97–98. o.

200 éves a Fejér Megyei Levéltár, Tudományos ülés Székesfehérváron 200 éve alapították a Fejér Megyei Levéltárat. Ebből az alkalomból 1987. május 18-án tudományos ülést rendeztek Székesfehérváron. Farkas Gábor levéltárigazgató megnyitójában tisztelgett a nagyra becsült elődök emléke előtt, s szólt a levéltár mai feladatairól. Gartai István, Székesfehérvár város Tanácsának vb-titkára köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd röviden értékelte a levéltár munkáját, amit a város „Székesfehérvár" emlékplakettel ismert el. Kanyar József, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója előadásában („Levéltár és történelem") kifejtette, hogy mennyire hiányzik a magas színvonalú levéltártörténeti kutatás, a közvélemény csak hézagos ismeretekkel bír a magyarországi levéltári szervezet egészéről, különösen a sok ismeretlen kincset rejtő vidéki levéltárakról. A vidéki levéltárakban folyó kutatásnak alapvető jelentősége van az utóbbi években örvendetesen megnövekedett helytörténeti kutatás szempontjából is. Hangsúlyozta a vidéki tudományos kutatóműhelyek kialakításának, fejlesztésének fontosságát is. Örvendetes jelenségként értékelte a különféle levéltárak támogatásával megjelent történeti olvasókönyveket, színvonalas levéltári kiadványokat. Szita László, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója a „Fejér Megyei Levéltár tudományszervező és tudományos tevékenysége" címen tartott előadást. Szólt az 1960-as évektől dinamikusan kifejlődő vidéki tudományos centrumokról, a levéltáraknak ezek életében játszott jelentős szerepéről. A magyarországi levéltáraknak kiemelt szerepe van a helytörténeti kutatás koordinálásában, az elért tudományos eredmények publikálásában. Beszélt a levéltári évkönyvek egyre bővülő sorozatainak szerepéről. Nagyra értékelte a „Fejér Megyei Történeti Évkönyv" kiadványsorozatot, az itt napvilágot látott tematikus köteteket (pl. ipartörténet, Rákóczi-szabadságharc). A helytörténeti kismonográfiák a lakosság körében is keresettek. Az előadást a Fejér Megyei Levéltárnak a Dunántúl tudományos életében játszott szerepének méltatásával zárta (különféle konferenciák, ülésszakok rendezése). Kállay István tanszékvezető egyetemi tanár, a Fejér Megyei Levéltár egykori igazgatója „Székesfehérvár sz. kir. város és levéltára" című előadásában jellegzetes adalékokat ismertetett a levéltár múltjából. így szólt pl. a biztonságos őrzésre, a rendezésre, a segédletek készítésére tett XVIII—

XIX. századi lépésekről. Farkas Gábor előadásában („A nemesi Fejér vármegye és levéltára") ismertette a megyei levéltár újkori kialakítása körüli problémákat, a XVIII. században teljesen megváltozott viszonyok között meginduló élet nehézkes, szétszórt adminisztrációját, ami az iratok központi őrzésének természetesen nem kedvezett. Erdős Ferenc igazgatóhelyettes a megyei levéltár egykori vezetőivel, a levéltár történetének főbb jellemzőivel foglalkozott („A Fejér Megyei Levéltár az új- és legújabb korban"). Sulyok János, a Székesfehérvári Püspöki Levéltár vezetője „A székesfehérvári római katolikus egyházmegyei és a székeskáptalani levéltár" című előadásában beszélt az 1777-ben alapított püspökség és káptalan levéltári anyagának kialakulásáról, az ott kialakított levéltári rendszerről, a levéltár egykori ve97