Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 1. szám - Lakos János: A tanácsi levéltárak a VI. ötéves terv időszakában, 1981–1985 / 3–14. o.

1. Költségvetési ellátottság Az intézmények 1980. évi 53,2 millió Ft-os tényleges felhasználásával 1985ben 90,5 millió Ft állt szemben. Ez mintegy 70%-os növekedést jelent. Az évente biztosított egyre nagyobb összegek azonban legfeljebb a költségvetés szinten tartását tették lehetővé, mert a növekmény tulajdonképpen az árszínvonal-emelkedést kompenzálta, ill. a belépő új létesítmények üzemeltetési költségeire szolgált. Alapvető követelmény lett a takarékosság. Ez a legtöbb helyen erősen korlátozta az eszközbeszerzési és káadványmegjelentetési kereteket. Jónéhány intézménynél súlyos gondot jelentett a közszolgáltatások és a bérlemények díjainak emelése. Néhány kivételével valamennyi tanácsi levéltár anyagi nehézségekkel volt kénytelen megküzdeni a tervidőszak éveiben. 2. Elhelyezési viszonyok A tervidőszakban — köszönhetően a megszűnt járási hivatalok székházaiban nyert helyiségeknek is — mintegy 37%-kal (138 ezerről 189 ezer m

3-re) növekedett az intézmények rendelkezésére álló helyiségek térfogata. Ezen belül a raktárak térfogatának gyarapodása 23%-os volt. Differenciált fejlődéssel állunk szemben: egyes intézményeknél kiemelkedő előrelépést tett lehetővé a fenntartó áldozatvállalása, másutt viszont nem lehet beszélni számottevő javulásról. E szempontból négy kategóriába sorolhatók a levéltárak: a) A tervidőszak folyamán négy megyében valósultak meg olyan beruházások, felújítások, amelyekkel a levéltár elhelyezési gondjai rövid-középtávra megoldódtak. (Az V. ötéves tervben erre csak Szolnok megye szolgáltatott példát. Igaz viszont, hogy az 1981—1985-ben átadott létesítmények kivitelezése nem egy esetben már az előző ciklusban megindult.) — A Komárom Megyei Levéltár 1983-ban addigi székhelye mellé birtokba vehette az Esztergomi Városi Rendőrkapitányság volt épületét. Raktárkapacitása ezzel 2500 fm-rel növekedett. — A Csongrád Megyei Levéltár szegedi központja — miután a Honvéd téri volt laktanyában kapott elhelyezést — 1984-ben beköltözhetett a Dóm téri új könyvtár-levéltár épületbe, ahol 2000 fm-es raktári férőhelyhez jutott. Bővültek a fióklevéltárak is, elsősorban a szentesi. — Veszprém megyében többlépcsős fejlesztésre került sor. Bazsin levéltári részleg, Pápán a volt járási hivatali épületben megyei iratközpont

1 létesült, 1985-ben pedig befejeződött a Tolbuhin u. 6. sz. új épület félújítása. Mindez 4500 fm-es raktárgyarapodást eredményezett. — Az 1984. év alapvető változásokat hozott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár helyzetében. Az intézmény központja a volt járási hivatali épületben kapott helyet, ahol a munkakörülmények és a raktározási viszonyok összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek a korábbinál. Egyidejűleg új helyiségekhez jutott a sátoraljaújhelyi füóklevéltár, míg 1985-ben — 3000 fm raktárkapacitással •— új részleg létesült Mezőcsáton. b) Nyolc tanácsi levéltárnál jelentős előrelépés történt, de ezzel az elhelyezési problémák még nem oldódtak meg: — Pest Megyei Levéltár: Aszódon külső raktárt rendeztek be a volt Podmaniczky-kastélyban, a nagykőrösi fióklevéltárban 800 fm befogadóképességű új raktárszárny létesült, a váciban pedig elkészült a 2100 fm-es központi raktárblokk. 5