Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 1. szám - Lakos János: A tanácsi levéltárak a VI. ötéves terv időszakában, 1981–1985 / 3–14. o.

gyan alakult a tanácsi levéltárak helyzete, tevékenysége 1981 és 1985 között? (Cikkemhez kapcsolódik Bikki István statisztikai összeállítása a Levéltári Szemle jelen számában. Számadataimat és számadatokra épülő következtetéseimet erre az összeállításra alapozom, az egyes táblázatokra történő konkrét utalásokat azonban mellőzöm.) * * * Elöljáróban szólni kell néhány, a levéltárügy szempontjából pozitív hatású változásról, ill. eseményről. 1979-től módosulások történtek a központi szakmai irányítás szervezetében és módszereiben. Az Űj Magyar Központi Levéltárban létrejött a Módszertani Osztály, amely a Levéltári Osztály háttérszervezeteként összlevéltári feladatokat lát el. Többek között végzi és szervezi a tanácsi levéltárak munkáját is segítő fondképző-történeti, irattani és levéltártani kutatásokat. A tervidőszakban több hasznos módszertani kiadványt tett közzé. Míg a Módszertani Osztály létrejötte a szakmai kutatómunka terén hozott komoly eredményeket, addig az 1981-ben szervezett szakfelügyelői hálózat működése bővítette a Levéltári Osztály és a fenntartó tanácsok, ill. a levéltárak közötti kapcsolattartás, információáramlás lehetőségeit, ami érezhetően javította a fenntartók levéltárirányító, -ellenőrző tevékenységének hatékonyságát. Az elmúlt öt évben növekedett a közvélemény érdeklődése a levéltárak gondjai, eredményei iránt. Felsőbb párt- és állami szervek (az MSZMP KB mellett működő Agitációs és Propaganda Bizottság, az Országgyűlés Kulturális Bizottsága) is napirendre tűzték a levéltárügy helyzetének kérdését, s 1985-ben először fordult elő, hogy az MSZMP kongresszusi előzetes jelentése megemlékezett a levéltárakról. Nem kevésbé jelentős az a tény, hogy a tanácsok vezető testületei 1981 és 1985 között 9 megyében hoztak határozatot levéltárfejlesztési ügyekben. I. A MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK ALAKULÁSA A tanácsi levéltárak hálózatában 1981 és 1985 között az alábbi szervezeti változások mentek végbe. Győr-Sopron megyében 1983. január l-jével Megyei Levéltári Igazgatóságot szerveztek, amelynek keretében a volt Győr-Sopron Megyei 1. és 2. sz. Levéltárák mint az Igazgatóság győri és soproni levéltárai működnek tovább. Fióklevéltár, ill. levéltári részleg létesült Hajdú-Biharban (Hajdúszoboszló 1981), Zalában (Petrikeresztúr 1981), Veszprém megyében (Bazsi 1981, Pápa 1984), Somogyban (Nagyberki 1985) és Borsodban (Mezőcsát 1985). Csongrád megyében véglegessé váltak a hálózat szervezeti keretei (központ, szentesi, makói és hódmezővásárhelyi fióklevéltárak, csongrádi részleg). Az új részlegek létesítésével rtovább nőtt az intézmények széttagoltsága. Ma már csak Budapesten és öt megyében (Baranya, Komárom, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna) működik egy településen a levéltár. Még kedvezőtlenebb a kép, ha az egy településen belüli széttagoltságot is figyelembe vesszük: egyedül a Tolna Megyei Levéltár őrzi anyagát egy épületben! Különösen erős a széttagoltság Pest és Csongrád megyében, de nem irigylésre méltó pl. Budapest Főváros Levéltárának helyzete sem, hisz utóbbi intézmény a főváros négy különböző pontján kényszerül telephelyet fenntartani. Ez a szükség szülte szétaprózódás több intézményben okozott munkaszervezési nehézségeket a tervidőszak folyamán. 4