Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - KILÁTÓ - Érszegi Géza: A Rassegna degli archivi di stato 1985. évi évfolyama / 79–80. o.

A Rassegna degli archivi di stato 1985. évi évfolyama Az immár közel ötvenéves olasz „Levéltári Szemle" először 1941-ben jelent meg Notizie degli archivi di stato (Levéltári Híradó) címmel. Ezen a néven utoljára 1954-ben látott napvilágot. A 15. száma 1955-ben Rassegna degli archivi di stato (Levéltári Szemle) címmel került forgalomba. Az új folyóirat célja — ahogy a bevezetőben megfogalmazták — a kivételes értékű és nagyságú olasz levéltári anyag állapotának, gyarapodásának és szervezeti változásainak ismertetése volt. A folyóirat által közölt irodalomban az eligazodást elősegíti a „Notizie"-hez készült, s 1959-ben a „Rassegna" pótfüzeteként megjelent mutató Marcello Del Piazzo szerkesztésében, valamint a „Rassegna" 1955—1981 közötti évfolyamai­hoz készült mutató. A folyóirat a kezdet kezdetétől figyelemmel kísérte a tör­téneti, levéltári irodalmat, s maga is közölt — elsősorban levéltári forrásokon nyugvó — történeti tanulmányokat. Eleinte kevésbé, de az utóbbi évtizedekben egyre nyitottabb lett más országok levéltári, történeti irodalma iránt. Különösen érdekes ez magyar szempontból. Míg a „Notizie"-ben el-elvétve találunk ma­gyar vonatkozású cikket (mint pl. E. Lazzareschi cikke Buonvisi bécsi nuncius működéséről [Notizie, 3/1943] vagy F. Nicolini tanulmánya Zrínyi Ilonáról [No­tizie, 8/1948]), addig az ötvenes évek végétől örömmel fedezhetjük fel az olasz— magyar levéltári igazgatóságok együttműködésének megannyi jelét. Velünk kö­tött először az olasz levéltári igazgatóság mükrofilmcsere-egyezményt (Rassegna, 24/1964), amely számunkra is, de az olaszok számára is eredményes volt. A hat­vanas évek második felében egyre-másra jelentek meg a magyarországi levél­tárakról szóló ismertetések. í. Zenarola Pastore levéltári szervezetünkről (Ras­segna, 26/1966), levéltárainkban található, a két ország gazdasági kapcsolataira vonatkozó forrásokról (Rassegna, 28/1968) írt. Külön ismertetés jelent meg a magyar levéltárak sokszorosításban megjelent segédleteiről <Rassegna, 29/1969) stb. Ezt a virágzó időszakot — mondhatni — zárja az új levéltári törvény (1969) ismertetése. D. Musto — köszönetet mondva a Levéltári Igazgatóság akkori ve­zetőjének a tájékoztatásért — kiemeli az új levéltári törvény ismertetésében, hogy az első olyan levéltári törvény Magyarországon, amelynek hatálya min­den levéltárra, így az egyháziakra is, kiterjed, s megjegyzi, hogy három rend működik: ferencesek, bencések és ciszterciek (!) (Rassegna, 29/1969). Ezt köve­tően — a „Rassegna"-ban megjelent írások tükrében — az együttműködés a két levéltári igazgatóság között lanyhul. Két területen azonban továbbra is sikerült felkeltenünk a külföld, s így az olaszok érdeklődését, a restaurálás, s a — fŐleg idegen nyelven megjelent — magyar történeti irodalom terén. Ismertetik a ma­gyar restaurálás és mikrofilmezés eredményeit. Hasznos Zsigmondné idegen nyelven megjelent cikkét (Rassegna, 30/1970), Lukács Lajosnak a magyar légió­ról szóló munkáját (Rassegna, 31/1971) vagy az angol nyelven megjelent levél­tári kalauzunkat (36/1976). Olykor-olykor a nemzetközi levéltári tanácskozásokon való részvételünkről is olvashatunk (Rassegna, 41/1981), illetve megemlítik az olasz delegáció szereplését a magyarországi levéltári tanácskozáson a legutóbbi számban (Rassegna, 45/1985). ­1985-ben két kötetben jelent meg a folyóirat három száma. Az első kötetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom