Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - Ö. Kovács József: A kecskeméti zsidók polgárosodása, 1790–1848 / 30–43. o.

circulusban menni szabad ne légyen. És így ezáltal is a vevőket kevesítvén, a gyapjút magok tetszése szerént a lakosoktul megvehessek. Amely zsidó pedig az összvecimborálkodásnak csak egy punctumát is meg nem tartaná, vagy ál­tal hágná, annak nevét rnint infamisét zsinagógájukban a fekete táblára fel­írják, és az egész életébe(n) infamis marad. Így cselekszenek pedig ezen fővebb kereskedők az apróbb rongyos zsidókkal is, akik(ne)k a maguk planumainak végben vitelire és megtartására, ugyanazon büntetés alatt instructiókat adnak, kik is még jó eleve a falukon és mezővárosokon a gyapjúnak olcsósága felől ez vagy amaz csalárd hírt elterjesszék és elhitessék, hogy így mindenkor, mi­kor a ínyírás ideje eljővén, a fővebb factorok a vételre lejönnek, akkor már a rongyosok által imbuálva és elhitetve lévén a lakosok..." A kemény tél, a drága takarmány és a gyapjúnak a zsidók kezébe való „csúszása" 'miatt Kecs­kemét és Nagykőrös tanácsa az adósságokat nem tudta kifizetni. 39 E sokasodó gazdasági gondok — keveredve vallási ellenérzésekkel is — orvoslása miatt ír­tak a Kancelláriának. Az általuk rögzített látlelet minden bizonnyal országos viszonylatban érvényes volt és ugyanakkor kifejezte a defenzívába szorult városi elemek állásfoglalását is a zsidók kereskedelmi tevékenységéről. A vé­dekező, rendi jellegű intézkedések kevés vagy semmilyen sikert sem könyvel­hettek el, hiszen térségünkben is egyre erősödő formában és súlyban érvé­nyesült a zsidók tőkeereje. Noha korántsem általánosítható kutatási eredmények alapján, de minden­képpen foglalkoznunk kell a vagyoni állapot és a tőkefelhalmozás — igazán még országosan sem tisztázott •—• arányaival. 40 A kecskeméti zsidók tőkeerejét sem ismerjük a kívánatos pontossággal, csupán szórványos, vagy bizonyos időszakokban sűrűbb adataink sorjáztatására vállalkozhatunk, remélve, hogy így némileg érzékelhetőbbé válik a tőkefelhalmozás mértéke is. Mindezek meg­ismerése alapot nyújt a zsidóság belső társadalmi tagozódásának, megosztott­ságának bemutatásához is. Ugyanakkor, ha az eddigi tanulságokat szemügyre vesszük, akkor már most rávilágíthatunk a kereskedelmi tőkefelhalmozódás mindinkább szélesedő és mélyülő forrásaira. Melyek voltak ezek a kecskeméti zsidóság esetében? Egész korszakunkban szembeötlő és fő pénzgyarapítási bá­zist jeléntett i(igaz, olykor csak időleges jellegű lehetőségeket) a termények és más nyerstermékek (bőr) spekulációs célú felvásárlása és alkalmi visszatartása a forgalomtól. A kereskedelmi manőverezés nélkülözhetetlen elemei, a felvá­sárlók, ügynökök vagyona is e spekulációk révén gyarapodhatott, így joggal sorolható e tevékenységforma a tőkefelhalmozás sorába. 41 Mint láttuk, a ha­szonvételek és az egyéb bérletek szintén növelték jó néhány zsidó jövedelmét. Meg kell említeni, a már bizonyos tőkeértéket feltételező pénzügyletek lebo­nyolítását is, mint általában elterjedt tőkeforrást. Nehéz határt húzni az egyes kereskedelmi vagyonértékek között, s azt is csak becslések alapján lehet megállapítani, vajon mennyi volt a kecskeméti zsi­dók tőkéje. Csupán hézagos adatokra, sejtelmekre támaszkodhatunk, amelyek azonban csak hellyel-közzel bizonyíthatók. Erős különbségtétellel, de viszonyít­hatunk a pesti kereskedelmi össztőke nagyságához is, ami 1812-ben kb. 18 mil­lió Ft volt, és az ismert, hogy ez az országosnak mintegy ötödrészét jelentette. 42 Ha figyelembe vesszük, hogy ekkortájt egy pesti nagykereskedő átlagos va­gyonának értéke 500 ezer Ft volt, akkor feltételezhető, hogy a kecskeméti zsi­dók közül kevesen, például a Hellsinger-Jtestvérek közelíthették meg az emlí­tett tőkeértéket. Különböző időszakokban, imás értéknél húzható meg a kis- és nagykereskedők közötti határvonal, arról nem is szólva, hogy azonos időszak­ban is nehéz eldönteni a határérték nagyságát. Pesten a nagykereskedelmi jog elnyeréséinek alsó értéke legkevesebb 30 000 Ft volt. 43 A kecskeméti zsidók •y* a hivatalosnál jóval többen —, jó néhány tehetős tagja rendelkezhetett ek­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom