Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - Kóta Péter: A vasvári káptalan korai oklevelei: egy formulagyűjtemény / 17–29. o.

zetésével, hanem valószínű, hogy emnek tanulói is kivették részüket a hiteles­helyi munkából. 24 Az időpont pontos ismerete a kritika és a datálás szempontjából sem ha­szontalan. A Dl. 47990 dátuma 1328 és '49 közé teendő a lajstromozó szerint. Bízvást hozzátehetjük, hogy 1347 előtt keletkezett, ugyanis a régi intitulatio áll az élén. Még egy apró megjegyzés: a vasvári oklevelek között csak az arengás pri­vilégiumokból hiányzik a „Nos" kezdet. Adresse Az adresse a relatiókban ikerül az oklevél elejére, s itt személyhez szól. Be­vallásokban jóval ritkább, és mindig általános. Arengás fogalmazatokban kivé­tel nélkül, a salutatióhoz kapcsolva, „omnibus Christi fidelibus", és az arenga után a promulgatióval együtt. Leggyakrabban „proinde ad universorum noti­tiam volumus pervenire" formában. (Előfordul még „eapropter", 25 „igitur" is kötőszóként. 26 ) Az „universorum" mellett elvétve előfordul a „cunctorum" 27 és a „cunctis". 28 Nem sokszor fűzik hozzá, hogy „tam presentium, quam futuro­rum". 29 Egyik legkorábbi alakja az adresse-nek: „omnibus ad quos presentes litterae pervenerint" (1233). 30 Az omnibus mellett csak a jelző váltakozik: „ins­pecturis" (1235) 31 , „intuentibus" i(1236) 32 , „presentium notitiam habituris" (1355) 33 , „cernentibus" (1359) 34 , egyedi előfordulás: „presentibus et posteris" (1243) 35 , és „universis inspecturis" (1276). 36 1276-ban András prépost neve alatt kibocsátott oklevélben keverednek ezek az elemek: „ad universorum notitiam tam presentibus quam futuris ominibus quibus expedit". 37 .- Salutatio A salutatio elmaradhatatlan része a relatióknak. Akár a királynak, akár országos vagy megyei tisztviselőnek szól a jelentés, különbség nélkül, mindig „orationes"-szel köszöntenek (a XIII. sz, elején még „inclinationem et ora­tiones"), ami ezután következik, az jobbára egyéni kezdeményezés eredménye. Ennek változatai: „assiduas orationes in Dominó" (1255) 38 „inclinationem et orationes in Deo debitas et devotas" (1272) 39 „inclinationem et orationes cum perpetue fidelitatis obsequio" (1272) 40 „orationes in filio virginis gloriose" (a XVI. sz.-ban ez az általános) „amicitiam paratam et honoris continuum incrementum" (1371) 41 Privilégiumokban való megjelenése viszont kimondottan ritka, önállóan inkább csak, ha a dictator erejéből arengára már nem futotta. Arenga előtt ugyanis mindig megtalálható, tulajdonképpen ezzel képez egységet. Egyetlen kivétel, ahol hiányzik: 1234-ből. 42 Minthogy a privilégiumok között ünnepé­lyesség tekintetében nem tettek különbséget, nagyobb jelentősége nincs is. For­mái: „salutem in verő salutari" (1274) 43 „ ... in omnium salvatore" (1318) 44 „Eternam in Dominó salutem" (1355) 45 „salutem in eo, qui est onnium vera salus" (1356) 46 „ ... in Dominó sempiternam" (1359) 47 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom