Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 4. szám - Hetvenéves a szovjet levéltárügy / 3–8. o.

Hetvenéves a szovjet levéltárügy A nagy októberi szocialista forradalom hetven évvel ezelőtti győzelme új távlatokat nyitott a levéltárügy fejlődésében is. Szovjet-Oroszországban 1918. június l-jén megszületett a nevezetes lenini dekrétum a levéltárügy újjászervezéséről és központosításáról, amely kimondta, hogy „A kormányzati intézmények valamennyi levéltára megszűnik mint hatósági levéltár és a bennük őrzött iratok és dokumentumok ettől kezdve egységes Állami Levéltári Fondot alkotnak. ... A kormányzati intézmények valamennyi jelenleg termelt irata és levelezése ... meghatározott időtartamig a hatóságnál marad. A meghatározott idő letelte után az összes lezárt iratot át kell adni az Állami Levéltári Fondnak. A kormányzati intézményeknek a Levéltári Főigazgatóság írásbeli engedélye nélkül nincs joguk megsemmisíteni semmiféle ügyiratot, levelezést vagy egyes iratot sem." A Szovjetunió e dekrétum elvei alapján kiépült, a történeti értékű iratokat már keletkezésüktől fogva levéltári védelemben részesítő levéltári rendszere mintául szolgált a második világháború után szocialista útra lépett országok, köztük Magyarország levéltárügyének új alapokra helyezésénél. A szovjet levéltárügy az eltelt hetven év alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül. A kibővült levéltári hálózat — alkalmazva a Szovjetunióban széleskörűen kibontakoztatott elvi-módszertani kutatómunka eredményeit — sikeresen néz szembe a jelenkori tömeges iratképzés okozta kihívással. A levéltári tevékenység korszerűsítése, illetve a levéltári anyag intenzívebb politikai, társadalmi, tudományos és népgazdasági hasznosítása céljából adta ki a Szovjetunió Minisztertanácsa 1980. április 4-én kelt rendeleteit az Állami Levéltári Fondról és a Levéltári Főigazgatóságról. A Szovjetunió Állami Levéltári Fondja (GAF) jelenleg mintegy 340 millió őrzési egységet foglal magában. Ebből kb. 70 millió a nagy októberi szocialista forradalom előtti korszakokból származik, a többi az 1917 utáni periódusból. Az állami levéltári fond (GAF) a következő részekből áll: — a legfelső, központi és helyi államhatalmi, államigazgatási, bírósági, döntőbírósági és ügyészi szervek, — ipari és mezőgazdasági üzemek, egyéb gazdasági vállalatok, tudományos és kulturális intézmények, — a szakszervezetek, alkotó szövetségek és más társadalmi szervezetek, — a katonai irányító szervek, törzsek, a hadsereg ós flotta szervezetei, a határ menti és belső csapatok, — külföldön működött és működő szovjet intézmények, szervezetek irataiból, továbbá — a szovjet állam által államosított magán-, rendi és más testületi levéltárakból,