Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - HÍREK - Hiller István: Az Erdészeti és Faipari Egyetem Szaklevéltára / 98–100. o.

iktatott iratok, valamint ezek korabeli segédkönyvei, továbbá a Questori Hi­vatal iratai. Mindkét levéltár a hozzá került iratokról díjtalan xeroxmásolatot készít, s azt a másik levéltárnak, amennyiben erre igény van, eljuttatja. Az Er­dészeti és Faipari Egyetem Levéltárában őrzött iratanyagból is átadott a szak­levéltár bányász-, kohászkari ülési jegyzőkönyveket, Bánya- és Kohómérnöki Osztály jegyzőkönyveit, bányászati, kohászati szigorlati és államvizsga jegyző­könyveket. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Levéltárának legrégebbi erdészeti vonat­kozású irata 1758-ból származik, az alsó-ausztriai cs. kir. kamara erdészeti ügyek­kel kapcsolatos eredeti rendelete, Johann Joseph Freiherr von Mannagetta el­nök saját kezű aláírásával. A legrégibb magyar vonatkozású erdészeti tárgyú kézirat 1801-ből való. Feltétlenül szükséges az anyag állandó restaurálása, az állagmegóvás — amellyel ezek a pótolhatatlan iratok az utókor számára fenntarthatók. Megtörtént az iratanyag rendszerezése, kutatásra való alkalmassá tétele, így a jelen körülmények között lehetőség nyílik egy adott témában történő kutatásra, a téma iratanyagainak megismerésére. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Levéltára a könyvtár helyiségeiben, a könyvtár nyitvatartásával egyidőben fogadja a kutatókat, érdeklődőket. Az utóbbi évek statisztikáiból is kitűnik, hogy az ez irányú igények száma növekedett, s a jövőben is növekedni fog, hiszen a megőrzött dokumentumok értéke felbecsülhetetlen, s egyben pótolhatatlan és nélkülözhetetlen forrás­anyag, számos kutatási téren. Hiller István 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom