Levéltári Szemle, 37. (1987)
Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - MÉRLEG - Gazdag István: Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár évkönyve 1. Szolnok, 1986. / 79–82. o.
tanügyi rendszeres bizottmány munkálatához címmel írt tanulmányát a HajdúBihar Megyei Levéltár Évkönyvének VIII. kötete tartalmazza. Oroszi Sándor a karcagi közbirtokosság szervezeti fejlődését és tevékenységi körének változásait igyekszik vázlatosan bemutatni a redempciótól a felszabadulást követő évekig. A közös használatú földek XX. század elejéig zárt településben való megmaradása konzerváló hatást eredményezett. A közbirtokosság a XIX. század közepéig együtt élt, összefonódott a várossal, szervezetének önállósodása egybeesik a közös vagyon csökkenésével. Az utolsó felosztást követően a karcagi közbirtokosság minden rendelkezési jogát átadta a városi szerveknek. A szerző bemutatja a közbirtokosság helyzetének a felszabadulás utáni alakulását is. Botka János Az agrárproletariátus kialakulása a Tiszazugban c, tanulmányának első részében vázolja a tiszazugi úrbéres, kuriális és szabad kun települések fejlődésének sajátos vonásait 1848-ig a falucsoportok eltérő helyzetét is figyelembe véve. Bizonyos kérdésekben falunkénti elemzésre is sor kerül. A szerző az 1848-ig megtett út legfontosabb jellemzőjeként a következőt fogalmazta meg: valamennyi községben nagymértékben előrehaladt az elzselléresedés és az elszegényedés. A tanulmány második részében a kapitalista viszonyok kibontakozását követhetjük nyomon. A gazdasági és társadalmi viszonyok alakulását plasztikusan szemléltetik a különböző táblázatok és a közölt dokumentumok. A tanulmány segítségével nyomon követhetjük a Tiszazugban a nagyszámú törpebirtokos, agrárproletér réteg kialakulását. Soós László A cukorrépa-termelők érdekvédelmének lehetősége a Szolnoki Cukorgyár RT. vonzáskörzetében (1912—2945) c. tanulmányában színvonalas összefoglalást ad a megye cukoriparának létrejöttéről, a cukorkartell manipulációiról. A szolnoki termelők a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tőkéjével, Szolnok városának nagylelkű támogatásával 1912. március 14-én megalakították a Szolnoki Cukorgyár RT-t. Az Rt. tevékenységét nemcsak a bankok, hanem a konkurencia is nehezítette. 1920-ban a szolnokiak is beléptek a kartellbe. A szerző bemutatja, hogy a cukorrépatermelés, a cukorellátás milyen érzékenyen reagált a politikai változásokra. Az Rt. vázlatos története meggyőző erővel bizonyítja, hogy a termelői érdekek általában alárendelt szerepet játszottak. Zádor Béla Igazoló és fegyelmi eljárások Szolnok megyében a tanácshatalom megdöntését követő időszakban c. tanulmányából megismerkedhetünk azokkal a „tanügyi férfiakkal", akiket felelősségre vontak és elítéltek baloldali magatartásukért. Hasonló céllal indítottak eljárást a közigazgatásban dolgozók ellen is. Emeli a dolgozat értékét, hogy a szerző kísérletet tesz arra, hogy feltárja a pedagógusok, közigazgatásban dolgozók érintett része proletárhatalmat támogató magatartásának indítékait. Kiss Kálmán a felszabadulást követő forradalmi kibontakozást mutatja be Kisújszállás eseményeiben. Ebben a városban a demokratikus induláshoz biztos támpontot nyújtottak a forradalmi gondolkodású agrárszocialisták és az a progresszív szándékú értelmiségi csoport, amely kapcsolatot teremtett a kommunistákkal, részese volt a Márciusi Front eseményeinek. A szerző a néphatalom kezdetének meghatározó eseményeit vonultatja fel, majd vázolja a központi hatalom és a helyi közigazgatás kapcsolatának alakulását 1945-ben. A dolgozat értékét növelik a különböző szervezetekben dolgozókról közölt névsorok. Az adattár első közleménye Benedek Gyula tollából származik. Az évkönyv igen értékes közleményében a XVI. század második feléből származó polgári per „minden bizonnyal Magyarországon ma ez a fennmaradt legrégebbi csaknem teljes polgári peranyag" mintaszerűen kerül bemutatásra. Az aktacsomó helytörténeti vonatkozásban is jelentős, mivel a korból származó statisztikai jellegű forrásoktól eltérően részletes és szemléletes képet ad az alföldi kistelepülések — elsősorban Tiszapüspöki — köznapi életének mozza81