Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A keresztényszocialista mozgalom Magyarországon az 1920-as évek első felében / 25–48. o.

Szabó szoros kapcsolatban állt az Ébredő Magyarok Egyesületével, annak egyik vezetője volt. A kongresszuson részt vett a keresztény szakszervezeti internacionálé főtitkára, J. P, S. Serrarens, és a magyar kormány több képviselője.

3 A konjunkturális körülmények megszűntével, a bethleni konszolidáció kibontakozása után a keresztényszocialista mozgalom hanyatlásnak indult, gyors ütemben veszített szervezeti erejéből és agresszivitásából is. A Bethlen—Peyerpaktum következtében — amely feladta a szociáldemokrata mozgalom felszámolásának koncepcióját — a keresztényszocialisták elveszítették az egyértelmű állami támogatást. A defenzívába szorult keresztényszocialisták különféle kiutakat kerestek. A politikai pártszervezet önállóságának helyreállítása történt meg először, hogy a külön kispolgári keresztényszocialista érdekek védelmében ellenzéki platformról bírálja nemcsak a szociáldemokráciát, hanem a hatalom konszolidációs törekvéseit is. így került sor 1923. május 20—21-én Budapesten az Országos Keresztényszocialista Párt újjáalakuló kongresszusára.

4 A párthoz ekkor 7 nemzetgyűlési képviselő csatlakozott: Haller István, a Friedrich-kormány volt propagandaminisztere, Haller József (előbbi ügyvéd öccse), Griger Miklós plébános, Szabó József (a szakszervezetek főtitkára), Csík József plébános, Homonnay Tivadar tisztviselő és öttevényi Szabó István kisgazda. A pártalakításban részt vettek a parlamentből 1922-ben kibukott politikusok közül Túri Béla esztergomi plébános, Kutkafalvy Miklós (író), Székely János (a szakszervezetek központi elnöke), Kóródi Katona János (volt néppárti politikus és volt főszolgabíró), Krizs Árpád plébános, Kocsán Károly néptanító, Zibolen Endre gimnáziumi igazgató, Lakatos Géza ügyvéd. A hét képviselővel együtt ők alkották a párt 15 tagú vezetőségét.

5 A párt elnöke Haller István, főtitkára Szabó József, adminisztratív főtitkára Kóródi Katona lett. A párt szervezeti szabályzatát Kóródi Katona János, programját Lakatos Géza ismertette.

6 A párt bázisául tehát a szakszervezeti mozgalom szolgált volna. Híreiket leginkább a fajvédőkhöz és az ÉME-hez közelálló A Nép című lap közölte. A keresztényszocialista mozgalom anyagi és erkölcsi támogatást továbbra is a püspöki kar tagjaitól várt és kapott. A támogatás ellenében azonban eleve tartózkodniuk kellett az egyházi érdekek bárminemű sértésétől. A támogatás kérésekor évente részletes jelentésben kellett beszámolniuk arról, hogy mire költötték a pénzt. Az összegek abszolút nagyságáról nincs tudomásunk, mivel a püspöki kar nem kollektíve viselte ezt a terhet, hanem mindegyik nagyjavadalmas maga döntött a fizetés mértékéről, és azt közvetlenül a keresztényszocialista központnak küldte meg. Az inflációs időkben nem sokat jelenthettek a százmilliós nagyságrendű koronaösszegek sem. Az 1922. október 11-i püspökkari konferencia tárgyalta, hogy ,,a Keresztényszocialista Szakszervezetek Országos Szövetsége a püspöki kartól 2 000 000 K segítséget kér". A határozat nem volt elutasító, de nem is döntött az összeg megadásáról: „A püspöki kar testületileg nem adhatja meg az összeget, de melegen ajánlja, hogy minden nagyjavadalmas annyit adjon, hogy a kért összeg befolyjon. Az elnöklő hercegprímás 200 000 koronával indítja meg az adakozást."

7 Ez a támogatáskérés minden évben megismétlődött. Az 1923. október 10-i püspökkari konferencia jegyzőkönyve szerint „a Keresztényszocialista Szakszervezetek Országos Szövetsége a nagy javadalmasok támogatását kéri. A püspöki kar igen ajánlja a hathatós támogatást" — szólt a lakonikus rövidségű határozat.

8 A keresztényszocialista mozgalom belső problémáinak sokasodása oda vezetett, hogy 1924-ben már nem is az őszi, hanem a tavaszi, 1924. április 9-i püspökkari konferencia foglalkozott ügyeivel. A keresztényszocialisták ekkor három kérdésben kértek segítséget a püspöktől: 1. az újjáalakított keresztényszocialista párt erkölcsi, politikai és anyagi támogatását. 2. A keresztényszo26