Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - HÍREK - Lakos János: A Levéltári Tanács 1987. januári ülése / 92–94. o.

részt kapni, ill. a hibákat kijavíttatni, egyre gyakrabban fordul elő kényszerszünet hol az egyik, hol a másik munkafázisnál. Ha rövid időn belül nem történik meg a géppark felújítása, hamarosan a mikrofilmezési teljesítmény vészes csökkenésével kell számolni — mondotta az előadó. A helyzetkép összegezéseként Varga János joggal állapította meg, hogy egyre növekszik az Országos Levéltár állományvédelmi technikai színvonalának elmaradása a nemzetközi színvonaltól. Sürgősen meg kell oldani a géppark teljes rekonstrukcióját — mondotta, mert különben a védelmi és a szolgáltatási tevékenységet is a szükségletek minimumára kényszerül korlátozni az intézmény. Leghalaszthatatlanabb feladatként 11 gép beszerzését jelölte meg. Az előzetesen szétküldött javaslat és a szóbeli kiegészítés nagy érdeklődést váltott ki a tanács tagjai körében. Valamennyi hozzászóló (Varga Sándorné, Szabad György, Kun József, Szántó Ferenc, Ember Győző, Vörös Károly) messzemenően egyetértett az előterjesztéssel. Többen fejezték ki döbbenetüket a kialakult helyzet láttán, és sürgették valamennyi illetékes vagy érdekelt szerv mielőbbi segítségét, különös tekintettel arra, hogy itt nem szűk szakmai kérdésről van szó, hanem pótolhatatlan nemzeti értékek megmentéséről, eminens tudományos érdekek biztosításáról. A testület jelen levő tagjai egyhangúlag fogadták el a következő határozati javaslatot: a Levéltári Tanács egyrészt javasolja az Országos Levéltárnak, hogy kutassa devizabevételei növelésének lehetőségeit, s a befolyt deviza általa felhasználható részét fordítsa a szükséges technikai eszközök beszerzésére; másrészt felkéri a Művelődési Minisztérium illetékes miniszterhelyettesét arra, hogy az Országos Levéltárnak azon anyagvédelmi tevékenysége fenntarthatása céljából, amelyet a levéltári terület egesze számára a nemzeti vagyont jelentő történeti forrásanyag megmentése érdekében végez, eszközölje ki a géppark felújításához szükséges devizaösszeg biztosítását. Második napirendi pontként Verő Gábor főigazgató adott részletes tájékoztatást az Üj Magyar Központi Levéltár helyzetéről és feladatairól. Kiemelten foglalkozott az intézmény néhány éve létesített Számítástechnikai Adathordozók Osztályának eddigi tevékenységével és terveivel. (A tájékoztató alapanyaga megjelent a Levéltári Szemle 1986. évi 4. számában.) A múlt évi tanácsülésen született elhatározásnak megfelelően, Kanyar József elnök terjesztett elő állásfoglalástervezetet „Ajánlások a levéltárak előtt álló tudományos feladatok megoldásához" címmel. A tervezet többek között javasolta: valamennyi megyei levéltár kapja meg a kutatóhely-státust, ezzel együtt biztosítsák számukra a tudományos műhelymunkához szükséges személyi, technikai és pénzügyi feltételeket, a bekapcsolódás lehetőségét a kutatási pályázatokba; levéltártani értekezésekkel és forráspublikációkkal is lehessen tudományos fokozatot szerezni. A vitában — a külföldön tartózkodó Borsa Ivánon kívül, aki írásban szólt hozzá — Szabad György, Ember Győző, Varga János, Varga Sándorné, Szabó Ferenc és Molnár József nyilvánított véleményt. Különösen a kutatóhely-státus biztosítására tett javaslat váltott ki vitát. A többség a mai viszonyok között nem tulajdonított túlzott jelentőséget ennek. Indoklásul felhozták azt, hogy a közgyűjteményi területen kijelölt kutatóhelyeket eredetileg egy-egy régió tudományos koordináló, kutatási pénzekkel gazdálkodó bázisintézményeiül szánták, de a feltételek megteremtésére — e feladatot egyébként a kijelölt kutatóhely fenntartójára bízta a vonatkozó jogszabály — már nem került sor, sőt időközben komoly átalakulások történtek a tudományirányítás és -finanszírozás rendszerében (pályázati, állami megbízási rendszer); mindez pedig a kutatóhelyek funkcióhiányát eredményezte. Lényegében egyetértés alakult ki ab93