Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - KILÁTÓ - Szaszkó István: A The American Archivist 1985-ös évfolyama / 77–81. o.

A The American Archivist 1985-ös évfolyama Az „Amerikai Levéltáros" című szakfolyóirat nem ismeretlen a magyar levéltári irodalmat követők körében. A megjelent cikkek címfordítását, illetve a tartalom tömör ismertetését az utóbbi években a Levéltári Közlemények hasábjain olvashattuk. Tekintettel azonban arra, hogy a mi célunk nem csupán a rövid figyelemfelkeltés, helyesnek látszik röviden magát a folyóiratot is bemutatni. Az ismertetésünk tárgyául szolgáló lap az Amerikai Levéltáros Társaság (Society of American Archivist = SAA) évnegyedes folyóirata, A magyar (új) Levéltári Szemléhez tartalmában és formátumában is hasonlító folyóirat évi mintegy ötszáz oldal terjedelemben jelenik meg. Az angolszász gyakorlat szerint kéthasábos tördelésű lap cikkei főként a levéltárak, a levéltárosság elméleti, illetve gyakorlati kérdéseit és a változások, fejlődés irányát vizsgálják. Ugyancsak kiemelt; témakör a levéltáros szakma észak-amerikai fejlődésének figyelemmel kísérése. A lefektetett szerkesztési elvekben a levéltári élet gyakorlati eseményeinek és fejlődésvonalainak dokumentálását illetően a hazai és külföldi látókört egyforma hangsúllyal említik, tapasztalatunk azonban az, hogy a folyóirat. — nem csupán tanulmányaiban, hanem könyvismertetéseiben is — meglehetősen Amerika-, pontosabban Egyesült Államok-centrikus. A rendszeres időközönként újraválasztott szerkesztőség az ötezer szónál nem hosszabb, elemző, kritikai szemléletű, önálló kutatáson alapuló cikkeket tekinti optimálisnak. A cikkhez a szerző minden esetben száz szónál nem hoszszabb (ugyancsak angol nyelvű) összefoglalást (abstract) is készít, amit a publikáció elején, megkülönböztetett tördeléssel mindig meg is jelentetnek. Ugyancsak a tanulmány első oldalán találjuk a szerző rövid életrajzát. Mindez talán apróságnak tűnhet, azonban tanúsíthatjuk, hogy e fogások nagyban megkönynyítik az olvasó és jelen esetben a szemleíró dolgát is. Külön is figyelemre méltó, hogy szerzőitől a folyóirat egységes stílusban használt angolságot vár el, s egyben megadja ennek kívánatos forrásait is (a stílusra nézve: Manuel of Style, Ed. by the University of Chicago, NB. a SAA székhelye is Chicago; a helyesírásra nézve: Webster's New International Dictionary of the English Language, legutolsó kiadás). A szerzők ezektől a normáktól csak kismértékben és csupán indokolt esetekben térhetnek el. Az egységes terminológia érdekében a szerzők egy, a korábbi években megjelent rövid fogalmi glosszáriumhoz kell, hogy tartsák magukat. (A Basic Glossary for Archivists, Manuscript Curators and Record Managers = The American Archivist, Volume 37, 1974, 415—433 p.) A folyóiratot kiadó Amerikai Levéltáros Társaság taglétszámát, (s ezzel közvetve a levéltárostársadalom nagyságát is) jól jellemzi — noha a pontos számokat nem ismerjük —, hogy az 1984. évi közgyűlésnek Washingtonban 77