Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Molnár András: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843-as követválasztáson / 47–59. o.

ennek érdekében meg kell akadályozni a „legveszélyesebb politikusok" megválasztását. A kancellár az előző országgyűlés volt, s a következő országgyűlés potenciális, leendő vezérét, Deák Ferencet jelölte meg legelső célpontként.

6 „Az evangélium árulói" A zalai főispán, Batthyány Imre nem vállalkozott Júdás szerepére, sőt a választások során Deákot támogatta (amiért nem sokkal később nyugdíjazták, és adminisztrátort küldtek a megye nyakára).

7 A reformkori Zala politikai életében a világi arisztokrácia — noha birtokai túlsúlyban voltak — nem játszott komoly szerepet, így a kormánynak szilárd konzervatív bázisa e megyében nem volt. Tekintélyes földbirtokkal és anyagi érdekeltséggel bírt viszont a veszprémi püspök és káptalan, melyeknek élén ekkor éppen a konzervatív párt két (későbbi) alapító tagja, gróf Zichy Domokos püspök és Bezerédy Miklós kanonok állt. A megye és a klérus együttműködése egészen a 30-as évek végéig háborítatlan, békés volt, a klérus nem egy reformkérdésben anyagilag is támogatta a rendeket.

8 A békebontás a 40-es évek elején kirobbant vallásügyi vitában következett be. A klérus és az ellenzéki vármegyék közötti heves küzdelem kiváltó oka ugyan a klérusnak a reverzális nélküli vegyes házasságok megáldását tiltó rendelete volt, de az ellenzéki követelések súlypontja a vallásszabadság kérdéséről egyre inkább a klérus hatalmi pozíciói elleni harcra tevődött át. Az állam és az egyház szétválasztásának, az egyház világi hatalmának, politikai befolyása megszüntetésének gondolata fogalmazódott meg az egyházi birtokok szekularizálását, és az egyházi méltóságok világi hivatalviselésének megtiltását követelő radikális ellenzéki tervekben.

9 Noha a valláspolitikai ellentétek provokálója maga a klérus volt, mégis ő érezte magát megsértve, amikor az ellenzéki megyék — eljárását törvénytelennek bélyegezve — tiltakozó feliratban fordultak <az uralkodóhoz, ill. törvényszék elé idézték az elöljárók utasítását betartó alsópapságot. E felírások egyik kezdeményezője, s a vallásszabadság eszméinek zászlóvivője éppen a Deák Ferenc vezette liberális zalai megye vezetés volt, s ezzel csak tovább mélyült, és a közvetlen érdekek sértésével tovább élesedett az az ellentét, mely Zala megye követe, Deák Ferenc és a klérus veszprémi képviselői között a korábbi országgyűlések vallásügyi vitái során elvi szinten kialakult.

10 A vallási vita (az 1840-es évek elején) első ízben bontotta meg az ellenzéki „vezérmegye" politikai egységét. A katolikus alsópapság, az egyházi uradalmak nemesi alkalmazottjai részint meggyőződésből, részint kötelességből szembefordultak a liberális megyevezetéssel, főképp akkor, amikor Zalában is törvényszék elé idézett és büntetésre ítélt a megye egy plébánost az áldás megtagadása miatt. A zömében katolikus nemességű megyében (nagyobb számban csak a Balaton-felvidéki nemesi falvak tarthatták meg protestáns hitüket) s a zömében katolikus megyei tisztikarban nem volt nehéz az egyház, a hit védelmére híveket toborozni — ekkor jelentek meg, s kezdtek el szervezkedni Zalában is az újkonzervatívok. Szószólójuk, Hertelendy Károly (Deák volt követtársa, volt alispán) a megye határozatával szemben is védelmébe vette a klérust.

11 A vallásügyi viták során a klérus legmerevebb hangadója, s a „békebontás" kezdeményezője éppen a korábbi veszprémi püspök, Kopácsy érsek volt.

12 49