Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 1. szám - Lakos János: A tanácsi levéltárak a VI. ötéves terv időszakában, 1981–1985 / 3–14. o.

Egyetlen olyan területe van a levéltárak tudományos tevékenységének, ahol a reméltnél kevesebb eredményt hozott a tervidőszak. A szakmai szempontból igen fontos levéltári stúdiumról van szó, amelynek a művelése sajnos inkább visszaesést mutat a korábbi időszakhoz képest. A tanácsi levéltárak közművelő tevékenysége szorosan kapcsolódik a kiadványmunkához, hisz valamennyi publikáció eszköze a közművelésnek is. Különösen jelentős volt ebből a szempontból, s főleg az iskolai történelemoktatás szempontjából az újabb megyei történelmi olvasókönyvek .megjelentetése (Békés, Csongrád és Tolna Megyei Levéltárak). A közvetlen közművelő munka a korábban kialakult, jól bevált keretek között valósult meg. Az egyes intézmények hagyományaiknak és — sajnos többnyire igen korlátozott — lehetőségeiknek megfelelően változatos formákat alkalmaztak, de a cél mindenütt azonos volt: hozzájárulni történelmi sorsfordulónk, felszabadulásunk évfordulójának méltó megünnepléséhez, hathatós segítséget nyújtani a történelemoktatásnak és a honismereti mozgalomnak, minél szélesebb rétegekkel megismertetni a levéltárak, a levéltári anyag jelentőségét. Megnövekedett, s pl. a történelmi fakultáció bevezetésével bonyolultabbá is vált feladataikkal .sikerrel birkóztak meg a tanácsi levéltárak. Munkatársaik többek között levéltári órák, előadások tartásával, látogató csoportok fogadásával, reprodukciógyűjtemények összeállításával, pályázatok lebonyolításával és kiállítások rendezésével vállaltak részt a tanulóifjúság hazafias neveléséből, történelmi tudatának alakításából és a honismereti-krónikaírói mozgalom patronálásából. 1984-ben a Vas Megyei Levéltár is belépett az évente nyílt „Levéltári Napok"-at rendező intézmények (Csongrád, Hajdú-Bihar, Komárom, Somogy Megyei Levéltárak) sorába. Levéltáraink 1985-ben kiállításokkal és kiadványok összeállításával jelentősen hozzájárultak a felszabadulás 40. évfordulójának megünnepléséhez. Nevezetes esemény volt az első Nemzeti Levéltári Nap megrendezése Budapesten 1984-ben. A széles körű érdeklődést kiváltó rendezvény (tudományos ülés, kiállítás a levéltárak kincseiből és tevékenységéről) nem valósulhatott volna meg az összes magyar levéltár, így a tanácsi levéltárak összefogása nélkül. Jól szemléltetik a kiterjedt közművelő tevékenységet és annak mind nagyobb rétegeket érintő hatását a statisztikai adatok. 1981 és 1985 között a tanácsi levéltárak 135 önálló és 183 más intézménnyel közös kiállítást rendeztek, tehát egy levéltárra évente átlag több mint 2,5 kiállítás jutott. Az 1985ben rendezett 35 önálló kiállításnak 45 ezer látogatója volt. Levéltári óra és szakköri foglalkozás tartása, ill. levéltárlátogatás céljából öt év alatt 845 csoportot fogadtak az intézmények. Ez összesen mintegy 85 ezer főt jelent. 7. Egyéb feladatok A tanácsi levéltárak sokrétű tevékenységének teljes áttekintésére e cikk keretei természetesen nem adnak lehetőséget. Feltétlenül meg kell azonban még említeni a levéltárak könyvtárainak gyarapodásával, a könyv- és folyóiratállomány feldolgozásával és olvasásra bocsátásával, valamint az anyakönyvi másodpéldányokba, való utólagos bejegyzésekkel járó munkákat. Szinte valamennyi intézmény részt vett a levéltári terület központi nemzetközi feladatainak, főleg a hungarikakutatás feladatainak végrehajtásában. Néhány megyei levéltár (Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Vas) az illető szomszédos országbeli társintézményekkel létesített kutatócserére vonatkozó külön kapcsolatot. A ha13