Levéltári Szemle, 37. (1987)

Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. szám - Kállay István: A betáblázási jegyzőkönyv / 18–26. o.

dot. Megjelenik Jántschka Domokos német iskolamester, 27 Sélyei Nagy János tanácsos, majd városbíró,­8 Pölöskei Ferenc seborvos, 29 Schinigin József taná­csos, 30 Brigel Máté városi főorvos 31 és Argauer János vásárbíró. 32 Szerepelnek a betáblázási könyvben a városban vagy a környékén lakó nemesek és főrangúak. 1787-ben pl. 670 Ft-ot tábláztak be gróf Amadé Tádé városi javaira, 1731-ben 200 Ft-ot Ányos György, 1782-ben gróf Batthyány Imre és felesége házára. 1778-ban Felsőbüki Nagy Boldizsár, 1756-ban Fiáth Zsófia, 1787-ben gróf Nádasdy Ferenc, 1770-ben gróf Nesselrode és 1764-ben báró Lu~ zsánszky tábláztát be különböző összegeket a városlakók javaira. 33 Gyakran találkozunk a Perzl családdal. 1730-ban pl. Perzl Mihály örökö­sei tábláztattak be Spáczay Gábor és felesége javaira; 1736-ban Perzl István (Mihály nevében) Mórocz Ignác vagyonára; 1778-ban Perzel Teréz a város­bírón keresztül 1200 Ft-ot Valter Ferenc patikusra. 37 ' Daróczy Zsófia 1746-ban és 1778-ban, Lajos 1755-ben, Daróczyné 1761-ben és 1768-ban tábláztatott be. 35 Megtaláljuk az ügyfelek között a vármegye urait. Andrássy Antal megyei mérnök 1786-ban, Hrabovszky István alispán 1751-ben, Lock János főjegyző 1770-ben, Polymperger József táblabíró 1822-ben szerepel. 36 Viszonylag korán megjelennek a katonák. 1739-ben pl. a császári tábori patikus, 1749-ben egy hadnagy, 1765-ben egy huszárkapitány, a következő év­ben Trameshausen kapitány özvegye, 1768-ban egy százados és 1787-ben az Esterházy Miklós gyalogezred puskaművese tábláztatott be kisebb-nagyobb ösz­szegeket. 37 Az egyháziak közül a ferencesek jelentkeznek először. 1729-ben szerepel az andocsi ferences konvent, 1784-ben és 1775-ben a helybeli ferencesek, 1770­ben, illetve 1781-ben a bodajki kapucinusok. 38 A karmeliták 1732-ben, 1773-ban, 1778-ban, 1781-ben és 1787-ben intabulál­tattak különböző kölcsönöket. 39 A jezsuitákkal csak egyszer, 1756-ban találkozunk. Ugyancsak egyszer van­nak képviselve a majki camalduli szerzetesek, akik 1766-ban 300 Ft-ot írattak Rciszák Mátyás vagyonára. 40 1780-ban jelentkeztek a pálosok. A következő évben újból szerepelnek: 500 Ft-ot tábláztattak be Zeiner Antal és felesége javaira, majd 1785-ben ki­lenc esetben összesen 3500 Ft-ot különböző lakosok vagyonára. Ugyanebben az évben intabul áltattak egy 1779. évi obligatio-t/' 1 1764-től kezdve jelennek meg a színen a helybeli templomok és plébániák. Ebben az évben a plébániatemplom („Varrkirche") tábláztatott be 33 Ft-ot Szalay János házára. 1786-ban a budai külváros plébánosa 42 Ft-ot Nagy Ist­ván szolgabíró javaira. 1795-ben Kulifay József vett fel 150 Ft-ot a Hosszú­temetőben levő Szentháromság, 1798-ban Szekfű Mihály és neje 100 Ft-ot a Szent Sebestyén Templom pénztárából. 42 Szerepelnek a betáblázási ügyletekben más egyházi személyek és intézmé­nyek is. 1733-ban pl. Riederer páter theológiai doktor tábláztatott be 1500 Ft-ot Kollatsch Pál összes vagyonára az 1723:107. te. szerint. A város bejegyeztette, hogy „a városi fiscus sérelme nélkül" (gemeine Stadtfiscal Praerogatio ungek­rankt). 43 1770-ben a pázmándi plébános és a veszprémi szeminárium praefectusa, 1772-ben egy váci kanonok, 1778-ban a helybeli káptalan custosa nyújtott köl­csönt városiaknak. 4 ' 1 1781-ben a fehérvári székesegyház lektora és a szentzsigmondi apát, 1784­ben Balassa István kanonok, 1795-ben Nagy Pál kanonok, 1790-ben és 1842­ben maga a káptalan a hitelező. 45 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom