Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - DOKUMENTUM - Erdész Ádám: Kovács Imre pályaképéhez: Kovács Imre és Kner Imre levelezése, 1936–1937 / 49–67. o.

vács Imre továbbra is. Mindenkit érhet baleset, mint a mentősök mondják. De ha folyton csak erre gondolnának az emberek, megállna az élet, mert egy-egy EMKE-sarkrátkelés két óra hosszat tartana. — Szeretettel köszöntlek Feleségem nevében is, öreg barátod. JEGYZETEK A dokumentumok által tárgyalt időszakról is szól Huszár Tibornak Kovács Imrével 1977-ben New Yorkban készített interjúja. Megjelent Huszár Tibor Beszélgetések c. kötetében. (Bp.

f 1983, 62—209. 1.) — a szerk. 1 Kner Imre — amint azt Kovács Imrével folytatott levelezése is mutatja — folyatmatosain és szisztematikusan követte a parasztság sorsával kapcsolatos kérdések irodalmát. Buday Györgynek címzett első levelében a következőket írta erről: „Nagyon hálás volnék, ha az agrársettlementről szóló füzetet címemre megküldeni szíves volna... Nagyon közel áll szívemhez ez a dolog..." (kiemelés E. Á.) ÍBML Kner nyomda ir. XI.9.C.1. — Kner Imre Buday Györgyhöz 1933. jan. 16.) 2 Haiman György: A könyv műhelyében. Bp., 1979. 134. p. 3 1937 nyarán Kovács Imre ismét hosszabb időt (töltött Gyomán, a barátság ekkor vált igazán szorossá. A „nyári nagy duma" után kelt az első, tegező formában írt levél, a levelezés hangneme is sokkal személyesebbé vált. Kovács Imre nagy hatással volt Kner Imre 14 éves fiára, Mihályra is. Kner Imre és a Pesten tanuló Mihály 1937-es levelezése sok hasznos adatot tartalmaz a Kner család és Kovács Imre kapcsolatára vonatkozóan. (BML Kner nyomda ir. Xl.9jbjl3.) 4 Kner Izidor: Félévszázad mesgyéjén. Gyoma, 1931. 176 p. 5 Az említett konferenciát „Magyar Üt társasnapok" elmen 1936. aug. 14. és 17. között tartották. Kovács Imre „A föld a magyarság szolgálatában" címmel tartott előadást. 6 Ugyanezen a konferencián Makkai Sándor „Nemzeti kultúránk alapvonalai" címen tartott előadást. 7 Kovács Imre készülő könyve az eredeti tervek szerint az Althenaeum 'által megjelentetett „-Magyarország felfedezése" sorozatban jelent volna meg. „A Könyv" cfimű szaklap .1937 januárjában — még pontos cím nélkül — be ós számolt az Athenaeum tavaszi kiadói iterveiről. (BML Kner nyomda ir. XI.9.e.4. — Kner Imire Kovács Imréhez 1937. jan. 25.) 8 Az 1938:XIII. te. előkészítéséről van szó. A törvény a szakiskolák rangját, vonzerejét kívánta növelni. Egyidejűleg lehetőséget teremtett arra, hogy a felfelé törekvő rétegek gyermekeit a középiskolák heQyett szakiskolákba — Kner Imre szóhasználatával: gyakorlati pályákra — irányítsák. 9 Kner Imre 24 kötetet, az ún. 'északi írók — részben paraszt tárgyú — sorozatát ajándékozta a göböljárási leventeotthonnaik. 10 Móricz Zsigmond: Egy emberélet sem tökéletes, csak a halál. Pesti Napló, 1936. 164. sz. 3—4. p. Ez a novella megjelent Móricz Összegyűjtött műveiben is: Móricz Zsigmond: "Elbeszélések 1934—1936. Bp., 195S. 460—466. p. 11 Kovács Imre: Dunántúl — Erdély sorsán? I—

II. Magyar Űt, 1936. 21. sz. 6. p. és Magyar Üt, 1936. 22. sz. 3—4. p. 12 Ifj. Buray Imre: Légüres térben! Magyar Űt, 1936. 22. sz. 5—6. p. 13 Kun Zsigmond: „A munkanélküliség megszüntetése." Magyar Üt, 1936. 21. sz. 2. p. 14 Kovács Imre olvasta fel 1937. márci/us 15-én a Márciusi Front -12 pontját. E 12 pontot közli Salamon Konrád: A Márciusi Front. Bp., 1980. 27. p. 15 Féja Géza: Viharsarok. Bp. (1937). 27S p. 16 Elek Péter, Gunda Béla, Kovács Imre, et al.: Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Bp., 1936. 158 p. 17 1720-ban a gyulai uradalmat — 13 községgel és a hozzájuk tartozó nagy kiterjedésű pusztákkal — Hamruckern János György kapta meg zálog jogon. 1723-ban magyar nemesi jogon is övé lett a birtok. Az örökösök 1798-ban kötöttek osztályegyezséget. 18 A Nemzeti Diákszövetség a Vigadóban tartott márciusi ünnepe botrányba fulladt. A jelenlevők egy része a jobboldali diákvezér, az Ignotus Pál megveróse miatt börtönben levő Kémeri Nagy Imre szabadon bocsátását követelte. A rövid idő alatt kialakult .teljes zűrzavarnak a rendőrség vetett véget. 66