Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - HUNGARIKA - Dóka Klára: Az 1848/1849-es polgári forradalommal kapcsolatos források a koblenzi és karlsruhei levéltárakban / 50–61. o.

DŐKA KLÁRA Az 1848—1849-es magyar polgári forradalommal kapcsolatos források a koblenzi és karlsruhei levéltárakban a) Magyar résztvevők a bádeni mozgalmakban

1 A karlsruhei Általános Tartományi Levéltár katonai iratainak egyik érdekes állaga a bádeni nagyhercegség 1848—1849. évi gyűjteménye.

2 A német tartományok közül Báden a polgári forradalom idején különleges szerepet kapott. A területen a feudális kiváltságoknak igen régi hagyományai voltak, egész Németországot tekintve itt élt a legtöbb nemes. Ugyanakkor Franciaország közelsége miatt a haladó eszmék is viszonylag gyorsan meghonosodtak, és ahogyan a szomszédos Würtenbergben és Hessenben, az uralkodónak a liberális oppozíciótól már a XIX. század elején tartani kellett. 1815-ben a bádeni nagyhercegség is a Német Szövetség tagja lett, de csak laza kapcsolat fűzte szomszédaihoz. Az uralkodó, Károly Lajos Frigyes 1818-ban viszonylag haladó alkotmányt adott ki, hogy a lakosságot a francia háborúk és a bajorokkal folytatott ellenségeskedések után megnyerje. Utódai idején azonban a polgári fejlődéstől elősegített liberális mozgalmak a kormány számára egyre veszélyesebb ellenzéket jelentettek. Az 1830-as párizsi forradalom idején az ellenállás tetőfokára hágott, és átterjedt az északi szomszédra, Rajnapfalzra is. Az 1848-as februári forradalom hírére már február 27-én megmozdulásokra került sor a bádeni nagyhercegség városaiban: a felkelők a feudális szolgáltatások eltörlését, egyenlő adózást, felelős minisztériumot, sajtószabadságot, esküdtszéket és egyéb polgári szabadságjogokat követeltek. A kormány kénytelen volt előrelépni, mivel a mozgalom Hessenben, Würtenbergben folytatódott, sőt rövidesen átterjedt Poroszországra is. Berlinben, Kölnben, Mainzban és néhány nagyobb városban demokratikus klubok és munkásegyesületek alakultak. .1848. márciustól szeptemberig a német forradalom vesztett lendületéből, azonban április 14-én Bádenben kísérletet tettek a folyamat megállítására. A köztársasági csoportok a kispolgári demokrata Heckert és Struve vezetésével fegyveres felkelést szerveztek a nagyhercegség megdöntésére. Azonban a kormánycsapatok a mozgalmat vérbe fojtották. A forradalom egyik célkitűzése az egységes német állam megteremtése volt. A burzsoázia a „kisnémet" elképzelést pártolta, amely szerint Ausztria nem lépett volna e szövetségbe, míg a déli tartományokban — így Bádenben is — valamennyi német államot egyesítő, szövetséges köztársaságot kívántak létrehozni. Az érdekek egyeztetésére 1848. március 31-én Heidelbergben összeült az ún. előparlament, amely a német nemzetgyűlés összehívásának feltételeit határozta meg. A parlament ülése, ahová Bádenből 19 képviselőt, köztük 12 demokratát küldtek, 1848. május 18-án Frankfurtban nyílt meg. Itt János osztrák főherceget választották meg kormányzónak, tényleges hatalommal azonban nem rendelkezett. Egyes állásfoglalásai ellenzést váltottak ki a lakosság haladó rétegeiből is. Jóváhagyta például a dán—porosz fegyverszüneti egyezményt, amely50