Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - Körmendy Lajos: Mikrofilm vagy mikrofiche? / 47–49. o.

azonban nem gyakoriak nálunk, és egyébként sem nagyon alkalmasak levéltári iratok fényképezésére.) A mikrofilmlap előnyei és hátrányai elsősorban a formátumából erednek. Nézzük először az előnyöket (különösen a tekercsfilmhez viszonyítva): a) könnyen kezelhető, szállítható: egy mikrofilmlap kiemelése, használata, szállítása (különösen postán) nem okoz gondot; b) a filmlapon belül a keresett felvétel könnyen megtalálható; c) egy filmlapgyűjtemény alakítható, változtatható; az egyes lapok átrendezhetek, ezáltal a gyűjtemény rugalmas; d) kitűnően szolgálja az anyagvédelmet: használat esetén csak egy lap, tehát csak néhány, vagy pár tucat felvétel rongálódik, nem úgy, mint a tekercsfilmnél; e) könnyen és gyorsan másolható; f) elfogadott és népszerű a kutatók körében. A filmlap hátrányai a következők: a) drága beruházást igényel: különösen a felvevők kerülnek sokba; b) alacsonyabb a termelékenység: a mikrofilmlapos felvevők a műveletek bonyolultsága miatt jóval lassabban dolgoznak, mint a tekercsfilmes gépek; c) a felvevőgépek rugalmatlanok, a tekercsfilmes gépek többsége mind nagy, mind kisméretű képmezővel, mind 16, mind 35 mm-es filmmel dolgozik, a kicsinyítés (néhány 16 mm-es felvevőtől eltekintve) általában folyamatosan állítható; mindezek lehetővé teszik az éppen megfelelő képmezőméret alkalmazását; a filmlapos készülékek korántsem ilyen rugalmasak, általában csak erős kicsinyítéssel lehet dolgozni, ami a képminőséget rontja, másrészt a kis képmezőméret miatt a filmezhető irat nagysága erősen korlátozott;* d) nehézkes az egyes filmlapok megkülönböztetése; a tekercsfilmeknél a dobozok jól látható felirattal ellátva sorakoznak a polcokon, ez a filmlapokkal nem valósítható meg, ezért viszonylag könnyen keverednek, elvesznek; e) az előkészítésnél és a jegyzékelésnél többletmunkát igényel: ajánlatos minden egyes filmlapot címelni és a filmjegyzékben rögzíteni — mindez jelentős többletmunkát jelent; f) a felhasználóknál (levéltárak, egyetemek) kevésbé elterjedt: mivel sokan nem rendelkeznek megfelelő olvasóval, a filmlapot nem tudják használni. A fentiek alapján meghatározhatjuk, hogy milyen jellegű iratok mikrofilmezésénél előnyös vagy hátrányos a filmlap használata. Előnyösnek mondható, ha 1. olyan, általában nem szerves felépítésű, hanem gyűjteményes jellegű irategyüttest filmezünk, mely kis, egy-két lapra fényképezhető egységekből épül fel (pl. ábécé rendbe szedett személyzeti iratok); 2. a filmezendő iratok kis méretűek és kb. azonos formátumúak, az írás könynyen olvasható, erős kontrasztú (különösen gépelt vagy nyomtatott szövegek) ; 3. nem zárt, esetleg később átrendezendő irategyüttes filmezését határozzuk el. A filmlapkollekció rendezése esetén követelmény, hogy egy filmlapra csak egy, a rendezéskor figyelembe veendő legkisebb irategység kerüljön; 4. erősen kutatott irategyütteseket filmezünk; 5. mikrofilm-publikációs tevékenységet folytatunk (pl. segédleteket sokszorosítunk és terjesztünk). * Az NDK-beli Pentakta cég gyárt egy olyan filmlap felvevőgépet (A—200 típus), amely egy A/6-os filmlapra hat 32X45 mm-es képmezőt fényképez 14,8-as kicsinyítéssel, ami egy 35 mm-es tekercsfilm nagy képmezőméretének felel meg. Ezt a készüléket tervdokumentáció filmezésére fejlesztették ki. 48