Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - HÍREK - Sáry István: Ráth Károly szobra az egykori győri vármegyeházán / 97–98. o. - Ress Imre: Szalónaki beszélgetések = Schlaininger Gespräche / 97–98. o.

Életművének korabeli méltatói az értékes természeti kincset életveszély, nélkülözés és terhes munkával feltáró bányászhoz hasonlították, aki ernyedetlen szorgalommal végezte a történelmi kincsek kiaknázását és napfényre hozását. Ezt a megállapítást a mai történettudomány is magáénak vallja, kiemelve még azt a rendkívül jelentős szervezőmunkát, amit a történetkutatók összefogása érdekében végzett. Ráth Károlyt mind a történettudomány képviselői, mind szülővárosa méltónak tartja az utókor elismerésére, hálájára. Sáry István Szalónaki beszélgetések (Schlaininger Gesprache) A regionális történetkutatás kérdéseivel foglalkozó határ menti nemzetközi szimpóziumok sorozata egy újabb ígéretesen fejlődő, állandó fórummal gazdagodott. A linzi egyetem társadalom- és gazdaságtörténeti tanszéke vezetője Rudolf Kropf egyetemi tanár kezdeményezésére 1982 óta a burgenlandi Városszalónakon (Stadtschlaining) évente kerül megrendezésre a „Szalónaki beszélgetések" c. tudományos konferencia. A rendezvénysorozat célja, hogy a mai Dél-Burgenland területén folyó helytörténeti és honismereti kutatásokat kiemeljék a szűk provincializmusból és a térség történetét tágabb regionális összefüggésbe ágyazva, a szomszédos országok tudományos eredményeinek hasznosításával dolgozzák fel. Az évszázadok folyamán magyar, osztrák és délszláv politikai-kulturális befolyás alatt formálódó határ menti kistáj történetének komplex feldolgozására azt az eljárást választották, hogy az egyes konferenciák témáját a térség történetében kiemelkedő szerepet játszott személyiségek vagy meghatározó történeti események köré csoportosították. Az 1982. évi első konferenciát a krajnai származású, Nyugat-Magyarországon nagybirtokossá emelkedő, XV. századi zsoldosvezér Andreas Baumkirchner életpályájának és a pálos rend művelődéstörténeti jelentőségének szentelték. A magyar historiográfiában kevéssé ismert Baumkirchner III. Frigyes császár híveként jutott több nyugat-magyarországi uradalom, többek között Szalónak birtokába s nevéhez fűződött a szalónaki vár nagyvonalú kiépítése és az ottani pálos kolostor alapítása. A változó viszonyok közepette — magyarországi birtokai megóvása végett — szembefordult a császárral és Mátyáshoz csatlakozott. Változatlanul megőrzött krajnai birtokai és ausztriai rokoni kapcsolatai lehetővé tették, hogy a későbbiekben a stájer nemesi ellenzék vezéreként fegyverrel kísérelte meg a császárral szembeni (követeléseit érvényesíteni. A Baumkirchner vezette felkelést a mai osztrák történetírás a Hunyadi— Habsburg dinasztikus szembenállás egyik jellegzetes kísérőjelenségeként értékelte. — 1983-ban és 1984-ben két ülésszakon foglalkoztak a XVI—

XVII. századi török háborúk gazdasági, társadalmi és etnikai következményeivel. — 1985-ben a második világháború után bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások regionális összehasonlító vizsgálata képezte a szimpózium tárgyát. 98